Larsen 600 diák bevonásával vizsgálta meg a fiatal felnőttek alkoholfogyasztási szokásait egy olyan kávézóban, amit előzőleg átalakítottak a kutatás idejére, de ami egyébként a megszólalásig hasonlított egy valódi kávézóra. A páros kísérletben az egyik fél egy színész volt, akit előzőleg egy, két, illetve három pohár sör, vagy egy alkoholmentes üdítő rendelésére utasítottak a kutatók. A másik fél általában szintén alkoholt rendelt, ha a színész is sört ivott. Ha a színész több sört fogyasztott, a résztvevők is mintegy kétszer-háromszor nagyobb mennyiséget ittak, mint abban az esetben, amikor a színész csak üdítőt kért. ű
Larsen az imitációs viselkedést kiváltó különböző tényezők vizsgálatakor rájött, hogy az agy jutalomközpontját irányító DRD4 gén egy bizonyos variánsával élő résztvevőket jobban befolyásolja a színészek viselkedése, mint azokat, akik nem rendelkeznek ezzel a génvariánssal. "A genetikai tényezők mellett a csapatszellem hatása sem elhanyagolható, ami úgy tűnik, képes felülírni az egyéni jellemzőket, például azt, hogy valaki mennyi alkoholt fogyaszt" - mondta Larsen.
Hollandiában az 18-24 éves korosztályban a férfiak 40 százaléka rendszeresen fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt. Ennek következtében ezek a fiatalok gyakran agresszívek és erőszakosak, valamint nagyobb arányban fordulnak elő esetükben a közúti balesetek és a különböző egészségügyi problémák .
"Emiatt rendkívül fontos felderíteni az alkoholfogyasztásra hajlamosító tényezőket" - tette hozzá Larsen . "A fiataloknak tudniuk kell, hogy gyakran nem azért isznak, mert inni akarnak, hanem mert környezetük tudat alatt erre ingerli őket. Ennek tudatában talán mind többet tesznek majd a túlzott alkoholfogyasztás ellen."
