Rettegsz a lyukacsos dolgoktól? Ez lehet a magyarázata

A tripofóbia mind szélesebb körben ismert jelenség, egyre többen vannak ugyanis, akik vállaltan tartanak a lyukacsos tárgyaktól. A hangyabolyok, a homokba esett vízcseppek, a méhkaptárok vagy a vízcseppek szaggatta friss hó – ezek mind kiválthatják az érintettekből a rettegést. Ez a szervezet által kiváltott reakció biológiai undoron, nem pedig tanult félelmen alapul, és a legújabb kutatások alapján evolúciós gyökerei vannak.

A túlélésünk kulcsa volt a rettegés

Az evolúciós pszichológia szerint agyunk még mindig alkalmazhat bizonyos mentális algoritmusokat, amelyeket a törzsfejlődés során sajátítottunk el. Ez azt jelenti, hogy bár már nem olyan körülmények között élünk, mint őseink egykor, viselkedésünket ezek a körülmények mégiscsak befolyásolják. Így például az olyan fóbiák, mint a kígyókkal vagy pókokkal kapcsolatosak, a múltunkból maradtak meg. Sok kutató véli úgy, hogy a félelemreakciókat olyan mechanizmusként örökölhettük, amely megvéd minket ezektől az élőlényektől, amelyek egykor óriási veszélyt jelenttettek ránk nézve. Ez lehet egyébként a tériszony alapja is – írja az ILF Science.

Ezen a felvetésen indultak el francia és szlovák evolúciós pszichológusok, akik arra voltak kíváncsiak, hogy a tripofóbiának lehetnek-e hasonló evolúciós gyökerei. A fóbia tüneteit ugyanis – bár szokatlannak tűnhet – a lakosság jelentős része valóban tapasztalja. Az egyik magyarázat, az úgynevezett "veszélyes állat" hipotézis szerint a lyukacsos tárgyaktól való félelem egy olyan evolúciós adaptív viselkedés maradványa lehet, amelynek célja a veszélyes állatok elkerülése. Sok mérgező élőlénynek ugyanis, köztük a pókoknak és a kígyóknak, olyan mintázata van, amely lyukcsoportokra hasonlít.

Hosszú szavak, furcsa szagok, gombok, köldök, lufi, térd, gravitáció, törpe vagy zseb. Vannak, akikből ezek pánikszerű rettegést váltanak ki. A fóbiák teljesen irracionálisak, és még ha ezzel tisztában is van az érintett, akkor is heves fizikai tüneteket okozhatnak. Mutatjuk a legbizarrabb félelmeket.

Alternatív megoldásként a tripofóbia a "bőrbetegség-kerülés" hipotézissel is magyarázható, amely szerint a félelem a fertőző betegségek elkerülését célzó mechanizmusokból fejlődött ki. A paraziták és bizonyos betegségek olyan mintázatokat hoznak ugyanis létre a bőrön, amelyek lyukcsoportokhoz hasonlítanak. Az olyan súlyos fertőző betegségek, mint a himlő, a pestis, a lepra, a tífusz és a rubeola, mind kör alakú tünetcsoportokat okozhatnak a bőrön.

A kutatások kimutatták, hogy a tripofóbia tünetei nagyon hasonlóak az undorhoz, amely szintén hasznos reakció a betegségek elkerülésében. Lehetséges, hogy az undor segített őseinknek a potenciális betegségforrások elkerülésében, és ez maradhatott hátra a tripofóbia érintettjeinél.

A kutatók szerint ennek kezelésében hasznos lehet a kognitív viselkedésterápia, az expozíciós terápia és a gyógyszeres kezelés, de további kutatásokra lesz még szükség, hogy ezt alá tudják támasztani.