Több idős, demens családtagja is van - huszonéves egyetemista fejlesztett társával MI-alapú eszközt demencia ellen

A várható életkor kitolódásával egyre több embert érint a demencia. A Széchenyi István Egyetem két hallgatója ezért új módszert dolgozott ki, amely serkenti a kognitív képességeket, így hozzájárulhat a mentális betegségek megelőzéséhez. A 'ReMi' egyelőre tesztfázisban van, de várhatóan hamarosan bárki számára elérhető lesz. Mint azt a pályázatukban kifejtették: a szociális kapcsolatok hiánya nemcsak megvisel, de hozzájárul a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásához is. Az MI segítségével azonban bármilyen életkorban képesek lehetünk technológiai tudás nélkül közvetlen, akár baráti kapcsolatot kialakítani, pusztán a kommunikáció révén.

Nem helyette, mellette

Az elképzelés ötletét a saját családom adta, nálunk ugyanis generációról generációra öröklődik a demencia és az agysorvadás. A családtagok többsége pedig a munka, a tanulás és a távolság okozta folyamatos rohanás miatt nem tud elegendő időt fordítani a betegséggel élő szeretteinkre, ami rengeteg konfliktust generál<br>

– mondta el a fejlesztés apropóját boncolgató kérdésünkre Szőnyi Balázs, aki egyébként mechatronikai mérnöki tanulmányait végzi az egyetemen.

A gazdálkodási és menedzsment szakos Lőrincz Fanni hozzáfűzi: „Olyan megoldást kerestünk, amellyel az egyedül élőknél megelőzhető vagy késleltethető a betegség, ugyanakkor ha valaki már érintett, a kezelésében is segítségére lehet.”

Gondoltak azokra az idősekre is, akik egyáltalán nem használnak okostelefont: mivel nekik az applikáció nem elérhető, számukra egy kisebb eszközt fejlesztettek ki, ami ugyanúgy „tudja” a 'ReMi' előnyeit. Jelenleg többféle korosztályban tesztelik az alkalmazást, aminek egyébként hatalmas előnye, hogy a használatához csak beszélgetést kell kezdeményezni, így gyakorlatilag bárki elsajátíthatja.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy megoldásunk nem helyettesíti az emberi kapcsolatokat, hanem segítséget nyújt abban az esetben, amikor a hozzátartozók nem tudnak annyi időt és figyelmet biztosítani, mint azt a beteg igényelné

– fogalmaz Fanni.

Akár tizenkét évvel előre jelezheti a demenciát a szem. Mutatjuk, hogyan.

Ez egy olyan mesterségesintelligencia-modelleket alkalmazó megoldás, amely fejleszti a felhasználó kognitív képességeit, információkkal látja el, egyúttal kielégíti a szociális igényeit is. Az eszköz használatán keresztül ráadásul nyomon követhetővé válnak az érintett mentális és kognitív állapotának változásai. Ezen felül különböző jelzések is beállíthatók rajta például gyógyszerek bevételéről, ivásról vagy evésről. Ez azért is fontos, mert az eszköz nem csupán jelezni képes, de a teljesülést is figyelemmel kíséri. A kommunikáció bizonyos apró változásait megfigyelve ugyanis

képes észlelni például, hogy valóban bevette-e a beteg a gyógyszerét, és ha nem, azt jelzi a gondozója, rokonai felé.

Így működik

A fejlesztés azokra a kognitív készségekre képes hatást gyakorolni, melyek a betegség miatt leépülnek. Például folyamatos tornáztatással stimulálja az emlékezetért felelős agyterületeket, illetve szinten tartja, de akár gyarapíthatja is a szókincset. A beszélgetések elemzésének köszönhetően pedig a betegség előrehaladását segít nyomon követni.

Jó tudni, hogy nem csak az időseket célozzák meg a fejlesztéssel: világszerte, korosztálytól függetlenül egyre több embert érint a digitális demencia, mely képes a valódi demenciához hasonló tüneteket produkálni.

Egy 2023-as tanulmány szerint a sok képernyőidő negatívan hat a többi között a végrehajtó funkciókra és a munkamemóriára, gyerekek és kamaszok esetében egyaránt. A digitális demencia tünetei a hagyományos értelemben vett demenciáéhoz hasonlók: problémák a rövid távú memóriával, dolgok elhagyása, elfelejtése, gyengébb verbális memória, de kihívást jelenthet odafigyelni egyszerre több dologra is. Problémát okozhat továbbá a kommunikáció, a koncentrálás és az érvelés terén is. Ezen kívül az alvási szokásokban is járhat változással, valamint hangulatingadozást idézhet elő.

Cél, hogy minden érintetthez eljusson

A két fiatal szeretné, hogy minden érintett részesülhessen az innováció előnyeiből, függetlenül a technikai adottságaitól vagy digitális ismereteitől. Terveik szerint első körben a fekvőbeteg-ellátásban és a szociális intézményekben lesz elérhető, de együttműködnek önkéntesekkel és szociális munkásokkal is, hogy azokhoz is eljuthasson, akiknek nincs internet-hozzáférésük.

Szinkronszínészek válaszolnak majd a betegeknek

Terveik és lehetőségeik szerint szinkronszínészeket kérnek majd fel a továbbfejlesztéshez: „a társalgás így még közvetlenebb lenne, hiszen a felhasználók ismerős hanggal tudnának beszélgetni.” És hogy mit kezdenek az elnyert egymillió forinttal? Természetesen a kutatásfejlesztésbe forgatják vissza: „olyan eszközöket fogunk beszerezni, amelyekkel még jobb minőségben segíthetjük az érintettek mindennapjait.”  

A Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport közös innovációs pályázatának célja, hogy a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló diákokat innovatív gondolkodásra sarkallja, a fiatal tehetségeket olyan jövőbe mutató, fenntartható megoldások fejlesztésére ösztönözze, amelyekkel jobbá tehetik a világot. A Bosch és a Richter közös kezdeményezése – mely a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon öröksége előtt tiszteleg – egyedülálló lehetőség a hazai felsőoktatás hallgatói számára: megmutathatják, hogyan tudnának a jelenlegi társadalmi és gazdasági kihívásokra innovatív megoldásokat találni az egészségügy és a mobilitás területén. A nyertes pályázók pályaművüket a Bosch x Richter Innovátorok Napján a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon mutathatták be, munkájukért pedig az egyéni pályázók nettó egymillió, a csapatban pályázók pedig tagonként nettó ötszázezer forint összegű díjazásban részesültek.