A University of Missouri kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy alkohol hatására hogyan változik meg az emberek viselkedése, és ez vajon tipizálható-e? Ennek felderítésére az egészségügyi szakembereket képző chicagói Midwestern University 187 hallgatóját vontak be a kísérletbe, akik a cimboráikkal a tudomány nevében jól felöntöttek a garatra. Az erről szerzett, szigorúan tudományos tapasztalatokat az Addiction Research & Theory című folyóiratban tették közzé a kutatók. Ezek szerint négy tipikus és beszédes nevekkel azonosított viselkedéscsoportba sorolhatóak be az alkohol befolyása alatt álló emberek: Ernest Hamingway, Mary Poppins, dilis professzor és Mr. Hyde.
Aki elég sokat képes inni anélkül, hogy lerészegedne, és még jó társaságnak is számít ebben az állapotában, "Ernest Hemingway" típusú spicces. Ez a legnépesebb csoport, az italozók 42 százaléka tartozik ide. Ők nem mennek át nagy változásokon, nem vagy csak minimális mértékben veszítenek az intellektuális képességeikből , és nem fognak ártani senkinek. Így nem is kell arra számítaniuk, hogy kirúgják őket egy bárból helytelen viselkedésük miatt. A második legnagyobb csoport már korántsem ilyen békésen tűri az alkohol hatását. A Mr. vagy Ms. Hyde-ok közé ugyanis az italozók 23 százaléka tartozik. Ami meglepő, hogy a csoport nagyobbik felét nők alkotják. Ebben a csoportban az alkohol hatása felelőtlen viselkedésben, az intellektus csökkenésében és ellenségességben nyilvánul meg.
A harmadik 20 százalékos részarányt képviselő csoportba a dilis professzor jelzőt viselők kerültek. Ők inkább magukba fordulók, introvertáltak voltak, mielőtt elkezdtek inni, majd befogadóvá, társasági emberré és sokkal fesztelenebbek lettek. A legkisebb csoport a Mary Poppinsoké: a teljes sokaság 15 százaléka tartozik közéjük. Ők az "édes" vagy "cuki" részegek, akik nem okoznak semmiféle gondot vagy bajt. A kutatók szerint az, hogy valakit sikerül besorolni valamelyik csoportba, az alkoholfogyasztást kontrolláló programok testre szabásához vezethetnek.
A University of Missouri egy másik tanulmánya pedig, amely a Clinical Psychological Science folyóiratban jelent meg, azt ismerteti, hogy nagy különbség van a személyiség megjelenésében aközött, ahogy az italozó önmagát látja, és ahogy a barátai látják. Rachel Winograd pszichológus, a tanulmány vezető szerzője meglepően nagynak nevezte ezt a különbséget.
A kutatók ezúttal 156 résztvevőt vizsgáltak meg, és gyűjtöttek információt józan és alkoholos viselkedésükről. Úgy tapasztalták, hogy öt személyiségtényezőben okozott különbségeket az alkoholfogyasztás: a lelkiismeretesség alacsonyabb szintre került, a tapasztalatok és élmények befogadására való nyitottság szűkült, az egyetértésre való képesség mérséklődött, magasabbra emelkedett az extrovertáltság, illetve kárt szenvedett az érzelmi stabilitás.
A külső megfigyelők ugyanakkor csak az extrovertáltságot érzékelték, különösen a társasági viselkedés erősödését figyelték meg, illetve az asszertivitás és az aktvitás szintjének változását azonosították. "Úgy gondoljuk, hogy mind a résztvevők, mind a megfigyelők pontosak és pontatlanok is voltak" - mondta Winograd, mert a résztvevők olyan belső változásokat tapasztaltak, amelyek valódiak voltak a számukra - de észrevétlenek maradtak a megfigyelőknek.
Forrás: foxnews.com
