A koronavírus-fertőzésen átesett betegek egy része gyógyulttá nyilvánítása után hetekkel, hónapokkal később is tüneteik részleges fennmaradásáról számol be. A leggyakoribb maradandónak bizonyuló panasz a fáradtság, a nehézlégzés, a koncentrációs képességek zavara, az emlékezőképesség romlása, a fej- és mellkasfájdalom és az álmatlanság - írja a Qubit.
Egy hosszú távú vizsgálattal amerikai kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy milyen molekuláris eltérések magyarázhatják ezeket a tüneteket. Bár a 2020 júniusában indult vizsgálatsorozat még tart, az első eredmények tanulságait már nyilvánosságra hozták a szakemberek. Ebből az derül ki, hogy a két betegcsoportba sorolt résztvevők: vagyis azok között, akik hosszú COVID-os tünetekre panaszkodtak és azok körében, akik maradéktalanul felgyógyultak a fertőzésből, semmilyen mérhető különbséget nem tártak fel.
Derek Lowe szerves kémikus a Science magazinban véleménycikkében be is számolt erről, vagyis hogy a hosszú COVID (poszt-COVID szindróma) szindróma biokémiai értelemben nem létezik. A két csoportban semmilyen szignifikáns statisztikai különbség nem volt a vizsgáltak vérében mérhető gyulladást jelző biomarkerek, véralvadási markerek, szívproblémákra utaló biomarkerek, idegsorvadásra utaló biomarkerek mennyiségében. Statisztikai értelemben hasonlóképpen megkülönböztethetetlennek bizonyultak a két csoportba tartozók a tüdő-, vese- és májfunkcióik, valamint a kardiológiai jellemzőik vizsgálatát követően is - számol be róla a Qubit.
