A hosszú COVID sokkal ijesztőbb, mint gondolták

Nehéz rávenni az egészségügyi szakembereket, hogy vegyék komolyan a COVID-19 miatt koncentrációs és memóriaproblémákkal küzdő betegek tüneteit - derült ki egy nemrégiben zárult vizsgálatból. Pedig a kutatók szerint súlyos veszélyt jelezhetnek a kognitív zavarok: például az agy zsugorodását.

Új kutatások a hosszú COVID igen súlyos következményeit mutatták ki. A Cambridge-i Egyetem vizsgálatai szerint tízből hét hosszú COVID-dal küzdő betegnél a kór kezdeti megjelenése után néhány hónappal koncentrációs és memóriaproblémák jelentkeztek, és sokan rosszabbul teljesítettek a kognitív teszteken, mint a kontrollcsoportban lévő társaik.

hosszú-covid
Hosszú COVID-os betegek rehabilitációs foglalkozáson. Nem csak a tüdő, az agy is sérülhet. Fotó: Getty Images

A vizsgálatokba bevont 181 beteg 78 százaléka számolt be koncentrációs nehézségekről, 69 százalékuk agyködről, 68 százalékuk feledékenységről, 60 százalékuk pedig arról, hogy nehezen találja a megfelelő szót beszéd közben. Az önbevallásos esetek jól mutatják, hogy gyengül a szavak és képek megjegyzési képessége. A résztvevők több feladatot is elvégeztek, hogy felmérjék memóriájuk állapotát. Az eredmények a koronavírus-fertőzésen átesetteknél a folyamatos memóriaproblémák következetes mintáját mutatták. A zavarok hangsúlyosabbak voltak azoknál, akiknél az elhúzódó, folyamatos tünetek összességében is súlyosabbak voltak.

A tanulmány megállapításai

A vizsgálatban részt vevő hosszú COVID-os páciensek mintegy 70 százaléka tapasztalt koncentrációs nehézségeket és memóriaproblémákat néhány hónappal a SARS-CoV-2 vírussal való megfertőződés után. A hosszú COVID-dal küzdő betegek rosszabbul teljesítettek a kognitív teszteken.

E tünetek súlyossága összefüggött a betegség során tapasztalt fáradtsággal és neurológiai tünetekkel, például szédüléssel és fejfájással. A vizsgálatban részt vevő betegek fele arról számolt be, nehezen tudták elérni, hogy az egészségügyi szakemberek komolyan vegyék a tüneteiket. Az is kiderült, hogy 75 százalékuk - akiknél a betegség hosszú ideig tartó, súlyos, folyamatos tüneteket okozott - tartósan nem tudott dolgozni. A kognitív problémák okának megértése érdekében a kutatók más, a jelenséggel összefüggésbe hozható tüneteket is megvizsgáltak. Azt találták, hogy azok, akik a kezdeti betegség során fáradtságot és neurológiai tüneteket, például szédülést és fejfájást tapasztaltak, később nagyobb valószínűséggel szenvedtek kognitív tünetektől. Azok, akik a vizsgálatok idején még mindig idegrendszeri tüneteket tapasztaltak, a kognitív teszteken különösen gyengén teljesítettek.

Az eredmények akkor aggasztóak igazán, ha a hosszú COVID előfordulását a munkaerő százalékos arányában is nézzük. A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal becslése szerint a COVID-19 okozta megbetegedéssel küzdők 10-25 százaléka szenved később valamilyen mértékű krónikus betegségben. "Amikor az emberek azt mondják, a fertőzés után kognitív nehézségeik vannak, azok nem feltétlenül a szorongás vagy a depresszió következményei. A hatások mérhetőek. A memóriazavarok jelentősen befolyásolhatják az emberek mindennapi életét, beleértve azt is, hogy képesek-e megfelelően elvégezni a munkájukat" - mondta az egyetem híroldalának Muzaffer Kaser pszichiáter szakorvos, a Cambridge-i Egyetem Pszichiátriai Tanszékének kutatója.

Az egész társadalmat fenyegeti

A tudósok állítják, hogy eredményeik alátámasztják azokat a megállapításokat, amelyek szerint a társadalom a hosszú COVID miatt a munkaerőt jelentő emberek megbetegedésének hosszú távú hatásaival fog szembenézni. Azaz kisebb-nagyobb tüneteket okoz majd a betegeség elhúzódása, amelyek külön-külön esetleg nem jelentősek, de együtt már komoly hatásuk lehet. Ezért nemcsak az egyének, hanem a társadalom egésze számára is fontos, hogy képesek legyünk megelőzni, előre jelezni, azonosítani és kezelni a problémát - állítják a Cambridge-i szakemberek. Ha valaki aggódik az elhúzódó tünetek miatt, feltétlenül keresse fel háziorvosát vagy egy szakambulanciát .

"A hosszú COVID-nak eddig nagyon kevés figyelmet szentelt az orvostudomány. De amikor a politikusok a ' coviddal való együttélésről' beszélnek, ezt figyelmen kívül hagyják. Pedig a dolgozó népességre gyakorolt hatása óriási lehet" - állapította meg Lucy Cheke, a Cambridge-i Egyetem Pszichológiai Tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A Frontiers in Aging Neuroscience című folyóiratban két tanulmányban közzétett eredmények a COVID and Cognition címen futó online tanulmány első eredményei közé tartoznak, amely 181 hosszú ideje koronavírus-fertőzésben szenvedő beteg tüneteit követte nyomon 18 hónapon keresztül. A többség legalább hat hónappal a vizsgálat kezdete előtt szenvedett COVID-19-ben. Nagyon kevesen betegedtek meg annyira a koronavírus miatt, hogy kórházba kerültek volna. További 185 olyan személyt vontak be a vizsgálatba összehasonlítás céljából, akik nem szenvedtek a koronavírus okozta betegségben.

"Az emberek azt gondolják, hogy a hosszú COVID 'csak' fáradtság vagy köhögés, de a kognitív problémák a második leggyakoribb tünet, és adataink szerint ez azért van így, mert jelentős hatással van az emlékezőképességre" - mondta Lucy Cheke, a Cambridge-i Egyetem Pszichológiai Tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Muzaffer Kaser ellenben azt hangsúlyozta, hogy a SARS-CoV-2 vírus gyulladást okozhat a szervezetben, és ez olyan módon befolyásolhatja a viselkedést és a kognitív teljesítményt, amelyet még nem értünk teljesen, de a korai túlzott immunválaszhoz lehet köze.

A vizsgálat során még nem tudtak felvenni adatokat a koronavírus delta vagy omikron variánsához kapcsolódó hosszú COVID-ról, ezek vizsgálatához most toboroznak egy új pácienseket.

Kemoköd és agyzsugor

Egy új kutatás szerint - amiről a Reuters hírügynökség is beszámolt - a COVID-19 után egyeseknél felbukkanó "agyköd" jelensége feltűnő hasonlóságot mutat a "kemoagy" néven ismert állapottal, vagyis azzal a mentális zavarral, amellyel a rákkezelés alatt és után találkoznak a betegek.

A rákterápiával összefüggő kognitív károsodásban szenvedő betegeknél már kimutatták, hogy a tünetek az agy gyulladásával járnak együtt - magyarázták a kutatók a bioRxiv portálon szakértői felülvizsgálat előtt álló tanulmányukban . Azt is megállapították, hogy a COVID-19 okozta megbetegedésben elhunyt betegek agyában gyulladásra utaló jelek találhatók, beleértve a gyulladásos fehérjék magas szintjét. Ezek közül a CCL11 az idegrendszer és a kognitív funkciók károsodásával van összefüggésben.

A COVID-19 agyzsugorodást okozhat, csökkentheti a szürkeállományt az érzelmi képességeket és a memóriát irányító régiókban, illetve károsíthatja a szaglásérzékelést irányító területeket - ezt már az Oxfordi Egyetem tanulmánya állapította meg. A tudósok elmondták, hogy a hatások még olyan embereknél is jelentkeztek, akik nem kerültek kórházba a koronavírus-fertőzés miatt. További vizsgálatokat kíván annak kiderítése, hogy a hatás részben visszafordítható-e, vagy hosszú távon fennmarad.

A hosszú COVID egészségkárosító hatásai miatt egy egész generációnak kell majd megküzdenie tartós fogyatékossággal. Ezeknek az embereknek egy része munkaképtelenné válhat, súlyos mentális zavarokkal küzdhet, elveszítheti az otthonát, sokan pedig öngyilkosságba menekülhetnek.

Azt viszont egyértelműen leszögezték a kutatók: bizonyított, hogy a COVID-19 esetében agyi rendellenességek lépnek fel. Szerintük még enyhe lefolyásnál is "a végrehajtó funkciók romlása" mutatható ki a fókuszálásért és a szervezésért felelős agyterületek sérülése miatt. Összességében és átlagosan az agyméret zsugorodása 0,2 és 2 százalék közötti.

A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány 785, 51-81 év közötti páciens agyának változását vizsgálta. Közöttük 401 olyan személy volt, aki a két vizsgálat között elkapta a koronavírust. A második vizsgálatot átlagosan 141 nappal az első után végezték el.

A felmérésre akkor került sor, amikor Nagy-Britanniában az alfa variáns volt a domináns, és nem valószínű, hogy a deltával fertőzöttek is részt vettek benne. A kutatók azt nem ismertették, hogy a koronavírus elleni védőoltás befolyásolta-e az állapotot, de a brit Egészségbiztonsági Ügynökség nemrégiben azt közölte , hogy 15 tanulmány áttekintése után a beoltott embereknél körülbelül feleakkora valószínűséggel jelentkeztek a hosszú COVID tünetei, mint a nem beoltottaknál.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra