Idegstimuláció a fülzúgással küzdőknek

A pszichológiai kezelés mellett most az idegstimuláció is ígéretes terápiának tűnik - állítja egy kutatás.

A fülzúgásban (tinnitusz) szenvedő betegek olyan zajokat hallanak, amelyek nem a külvilágból erednek, hanem magából a testből. Csipogó, fütty vagy suhanó zajok lehetnek, vagy akár morgások, kopogás vagy ropogás is. Számítások szerint a hollandok 10-30 százaléka szenved tinnitusztól. Ezen emberek 4-5 százaléka súlyosan korlátozottnak érzi magát; például nem képesek többé rendesen koncentrálni, vagy nem tudnak aludni. A panasz általában 40-60 éves életkor között kezdődik, a hallás romlásával.

DepresszióSokáig azt feltételezték, hogy a tinnitus oka magában a hallószervben keresendő. Ma már tisztázott, hogy az agy a felelős a tünetekért: az agy halló régiójának túl aktív részei folyamatos jeleket bocsátanak ki, és ez okozza a "fantom zajt". Ez a túlműködés általában a hallásromlás eredménye. Ugyanakkor zaj (egy koncert vagy diszkó utáni fülzúgás), fertőzés, egy fülműtét vagy az állkapocs és nyak problémája is okozhat hasonló tüneteket. A PET és fMRI képalkotók segítségével Bartels feltérképezte az agy fontos területeinek túlműködését. Így bebizonyította a panasszal kapcsolatos elméleteket.

"A tinnitusos betegek nagy száma depressziós és látja negatívan a világot. Ezeket az érzéseket nem merik megosztani másokkal, ami azt jelenti, hogy kevés szociális támogatásban részesülnek, ami visszahúzódó magatartást eredményez. Ezt szokás "D-típusú személyiségnek" is nevezni. A 265 megvizsgált betegből nem kevesebb, mint 94-re ilyen személyiség volt a jellemző. A kutatásból kiderül, hogy ezek a betegek szignifikánsan több pszichológiai kellemetlenséget élnek meg. A szorongás és a depresszió fokozzák a fülzúgás hatását. A D típusú személyiségeknek olyan kezelésen kellene részt venniük, amely főként a szorongás és a depresszió csökkentésére koncentrál" - állítja Bartels.

Ugyanakkor nem a pszichológiai megközelítés az egyetlen. 2001 és 2003 között az egyetemen kísérleti kezelési tesztelés folyt, ahol a fontos agyterületeket folyamatosan stimulálták egy pulzusgenerátorral (egy pacemaker-szerű készülékkel). A kiértékelésből kiderült, hogy hatból négy betegnél szignifikánsan pozitív hosszú távú eredményeket értek el. A betegek szerint az általuk hallott zaj elviselhető szintre csökkent és 10 pontból hétre osztályozták a kezelést. A koponyán kívülre helyezett mágnes segítségével történő idegi stimuláció is érdekes kezelési lehetőséget jelent. A 24 vizsgált beteg közül 5 esetében ideiglenesen visszaszorult a tinnitusz.

Ez idáig nem sikerült olyan kezelést találni, amely a fülzúgásos betegek többségénél hatékony lett volna. A jelenlegi kezelési lehetőségek lehetnek gyógyszeresek, audiológiaiak vagy pszichológiaiak. Bartels szerint a multidisciplináris megközelítés a fontos. Emellett fontosnak tartja jóváhagyott kérdőívek használatát is, amely leírja a tinnitus természetét és hatásait.