A depresszió nem csupán egyszerű rosszkedv. Valódi, meglehetősen összetett betegségről van szó, amely a világon minden hatodik embert érint legalább egyszer élete során. Ennek ellenére sokan a mai napig gyengeségnek tartják, emiatt pedig gyakori, hogy az érintettek nem mernek segítséget kérni. Mindez azért aggasztó, mert a gyógyuláshoz szakemberre, sok esetben terápiára van szükség.
A depresszió tünetei
- Tartós szomorú hangulat, lehangoltság. Fontos tudni, hogy ez a tünet nem mindig jelentkezik: létezik rossz hangulat nélküli depresszió is, ilyenkor az érintettek a saját lehangoltságukat sem képesek átélni.
- Az érdeklődés, a motiváció és az öröm megélésének csökkenése. Az sem okoz már örömöt, ami korábban igen.
- Jelentősen csökken az étvágy, ezzel együtt pedig a testsúly is. Más esetekben ugyanakkor kifejezetten növekszik az étvágy és a testsúly.
- Alvászavar: az érintettek el tudnak aludni, viszont nagyon korán, már néhány óra alvás után felébrednek és nem is képesek visszaaludni. Ezzel szemben olyanok is vannak, akik a depressziójuk miatt szinte az egész napjukat alvással töltik.
- Az alvásproblémák az arcon is nyomot hagyhatnak, a kimerültségtől ugyanis az sápadttá, puffadttá vagy beesetté válhat, de szem alatti monoklik, vagyis mély, sötét színű karikák is jelezhetik a bajt.
- Nyugtalanság vagy épp teljes passzivitás. Míg van, akinek muszáj rendszeresen felállnia, járkálnia, más egész nap csak ül vagy fekszik.
- Fáradtság, levertség, erőtlenség, tevékenységtől függetlenül.
- Értéktelenség érzése: az érintett úgy érzi, nem ért el az életében semmit, alkalmatlan mindenre, rossz férj vagy feleség, rossz szülő, rossz munkaerő. Mindezekért pedig saját magát vádolja.
- A gondolkodási képesség csökkenése: sokan nem tudnak megbirkózni olyan feladatokkal, amelyekkel korábban gond nélkül boldogultak. Sérül a koncentrálási, döntési képesség is, ami miatt a korábban határozott, energikus emberek is tehetetlennek érzik magukat.
- Halálvágy, öngyilkossági szándék. Végső esetben a betegek az öngyilkossági kísérletig, sőt az öngyilkosságig is eljuthatnak.
Mivel ezek a tünetek lassan jelennek meg, sokszor nehezen veszik észre az érintettek, hogy nagy a baj. Van, hogy egy barát vagy családtag előbb felfigyel a problémára. A fennálló tünetek alapján megkülönböztetünk enyhe, közepes vagy súlyos depressziót. Fontos tudni, hogy nemcsak az számít, hány tünetet észlelünk, hanem a diagnózisnál azt is figyelembe kell venni, hogy milyen intenzitással, milyen hosszan és milyen gyakran tapasztalja a beteg a panaszokat, illetve azok mennyiben rontják az életminőségét és korlátozzák a mindennapjait.