A türelmi időszakban elsősorban arra koncentráltak, hogy minden segítséget megadjanak az új szabályok alkalmazásához. Április 1-jét követően viszont már nem lehetett elkerülni a büntetést. Közben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) folyamatosan gyűjtötte a visszajelzéseket, mind a közegészségügyi felügyelőktől, mind az állampolgároktól, üzemeltetőktől. Ennek köszönhetően 2013. január 1-jétől több olyan módosítás lépett életbe, amelyek a jogszabály gyakorlati alkalmazását, az élet adta helyzetekhez való igazodást segítik.
Az Nvt. előírásainak betartását a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei járási (korábban kistérségi, fővárosi kerületi) intézetei ellenőrzik. Az elmúlt évben összesen 56 ezer egységet kerestek fel és közel 1200 esetben találtak valamilyen kifogásolni valót. Ez utóbbiak száma az év során folyamatosan csökkent: a március 31-ig tartó türelmi időszakban száz ellenőrzésre még 5-6 kifogás jutott, az áprilistól decemberig tartó időszakban viszont átlagosan már csak ezer vizsgálatra jutott ugyanennyi probléma.
A számok azt mutatják, hogy a szabálysértők legnagyobb arányban a közterületeken gyújtanak rá tilosban. Emellett a közegészségügyi felügyelők a szórakoztató, vendéglátó-ipari egységekben, illetve a közforgalmú intézményekben tapasztaltak még az átlagosnál több problémát. Ez utóbbi kategóriába tartoznak például a bevásárlóközpontok, a sportlétesítmények és a felsőoktatási intézmények. A múlt évben kiszabott bírságok összege meghaladja a 12 millió forintot. A legtöbbet a szórakoztató, vendéglátó-ipari egységeknek kellett befizetniük, de milliós nagyságrendű a közforgalmú intézményekre és a munkahelyekre rótt büntetések mértéke is.
Az Nvt. előírásainak alkalmazása során felmerült gyakorlati problémákat egész évben gyűjtötte az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. "Gyakran Ismételt Kérdések" címmel egy tudástárat állított össze az OTH, amely megtalálható az ÁNTSZ honlapján. Emellett 2013. január 1-től néhány technikai jellegű előírást is pontosítottak. Így például már nem csak a szórakoztató, vendéglátó-ipari szolgáltatást nyújtó egységek üzemeltetői dönthetnek úgy, hogy a létesítményt nemdohányzóvá nyilvánítják, hanem bármely közforgalmú intézmény előtt nyitva áll ez a lehetőség. Ha így határoznak, akkor dohányzóhelyet nyílt térben sem kell kijelölniük. Új elemként pedig részletszabályozást dolgoztak ki az olyan többcélú létesítményekre, ahol egészségügyi szolgáltatás is működik (pl. egy irodaház egyik helyiségében kialakított orvosi rendelő). Ilyen helyeken ugyan kijelölhető dohányzóhely nyílt légtérben, de csak úgy, ha az az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül.
A passzív dohányzás jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, amelynek csökkentése a dohányzás visszaszorításának fontos területe. Ezt a célt szolgálja a Nemdohányzók Védelméről Szóló Törvény 2012 januárjától életbe lépett módosítása. Az ÁNTSZ tapasztalatai azt mutatják, hogy a közforgalmú intézmények tulajdonosai, üzemeltetői és az állampolgárok is megértették a nemdohányzók védelméről szóló szabályozás fontosságát, támogatják azt és alapvetően jogkövető magatartást tanúsítanak. Az elmúlt egy évben több olyan történet is eljutott hozzánk, amelyekben állampolgárok arról számoltak be: éppen a szabályok változása késztette őket arra, hogy abbahagyják a dohányzást .
