Egy 2010-es felmérés szerint Európában nem a rák, az AIDS vagy épp az influenza kezelése kerül a legtöbbe, hanem a depresszió és az időskori szellemi hanyatlás, vagyis a demencia viszi el a legtöbb pénzt. Az utóbbi önmagában 105 milliárd eurót, és ezzel sokkal inkább kezelendőnek tartott dolgokat előz meg, mint az agyvérzés, különböző függőségek vagy épp a fejfájás.
A demencia rendkívül összetett, tünetei között a speciális elemzéstechnikai és orvosi képalkotó módszerekkel észrevehetők mellett szerepelnek a viselkedés-, a mozgás-, az emlékezetzavarok is. A feledékenység , később a szómegtalálási nehézség, a számolási és tájékozódási zavar évek alatt súlyosbodnak, viszont például a mozgászavarok egyes demenciák esetében (például a parkinsonosok csoszogó járása) korábban kialakulnak.
A betegség kezelését nagyban megnehezíti, hogy a betegek nagy része sokáig nem is veszi észre magán a jeleket, aztán mikor tudatosul benne a saját állapota, szégyellni kezdi azt. Az ebből fakadó nyugtalanság, szorongás csak a kezdet, a betegek nagy része nehezen éli meg önmaga látható hanyatlását, és a változás a környezetének sem egyszerű (főleg akkor, ha a környezet nem tudja elfogadni, hogy a beteg nem szórakozott, nemtörődöm vagy bolond, hanem egyszerűen beteg). Az általános tanács az idős, demens emberek családtagjainak, hogy legyenek türelmesek, illetve az sem baj, ha tudnak a demencia-paradoxon nevű dologról, vagyis hogy minél súlyosabb a betegség, a beteg annál kevésbé fogja fel, mennyire leromlottak a mentális képességei, és hogy ez milyen következményekkel jár.
A demencia kutatása tulajdonképpen az elmúlt fél-egy évtizedben pörgött fel nagyon. A nyugati társadalmak öregszenek, az emelkedő átlagéletkor és az egyre több idős ember miatt olyan betegségekre költ a legtöbbet az egészségügyi ellátórendszer, melyek korábban szinte ismeretlenek voltak. A külső tényezők nélkül, tehát egyszerűen az öregedésből fakadó mentális hanyatlás főleg a hetven évnél idősebbeket sújtja, így egyértelmű, hogy csak most vált fontossá az állapot kutatása, mikor a fejlett világ nagy részén már ezt meghaladó várható élettartam van.
A baj csak az, hogy a kutatási eredmények még csak a felszínt kapargatják. Azt már tudjuk, hogy az öregedés mellett van a szellemi hanyatlásnak egy másik, külső tényezők által befolyásolt változata is, de hogy pontosan mik ezek a külső tényezők, milyen erősen befolyásolják az egyes betegségek kialakulását, és hogy mit tehetünk a dolog ellen, az még mind alig több tudományos alapú találgatásnál.
A helyzet romlik, hiszen 2005-ben még csak 24 millió ember szenvedett demenciában világszerte, a kutatók szerint 2030-ra a számuk 65 millióra emelkedik. A felmérések szerint az esetek bő 70 százaléka az Alzheimer-kórhoz köthető.
Kifejlődésének meggátlására a rendszeres agytorna a legjobb módszer. Ma már sok kifejezetten a demencia megelőzésére, szinten tartására, sőt felismerésére szolgáló ingyenes mobiltelefonos vagy számítógépes játék létezik.
Forrás: Index.hu
