Normális vagyok, ha folyamatosan csavargatom a hajamat?

Ines különleges szokása, hogy a legkülönfélébb helyzetekben, de legfőképp talán akkor, ha ideges, csavargatni kezdi a hajfonatait. Már így tett a nagymamája és az édesanyja is, de lánya is örökölte ezt a hóbortot. A Die Welt sorozata a furcsa szokásainkról.

A kopaszodásnak már a gondolata is rémisztő. Lehet akár visszatérő, rossz álom is. A hölgyeknél általában különböző gyulladások, no meg a fogyókúrák okoznak erős hajhullást - szerencsére csak időlegesen, - de a lelki háttér sem elhanyagolandó. Kattintson a részletekért! Ines családjának már szinte szerves része a göndör haj, a nők generációinak volt egyik alaptulajdonsága, sőt, kis túlzással a bejárónő is így nézett ki. Ennek azonban nem csak esztétikai oldala van, ugyanis segít a stressz feloldásában is.

A nagyi annak idején rendszeresen kibontotta a haját, és beletúrt, majd pödörgetni, csavargatni kezdte a tincseket, ha feszült volt. Unokája hasonlóan nyugtatja meg magát, ha úgy érzi, mindennapjai káoszba fulladnak, a család legkisebb hölgytagja pedig az elalvásnál csavarja a haját az ujja köré újra meg újra.

Vajon mi ennek az oka? Ines szerint az, hogy valamiért biztonságérzetet ad. A légzése ilyenkor lelassul természetes tempóra, mélyebbé válik, és csak pár percnek kell így eltelnie ahhoz, hogy nyugodtan szembe tudjon nézni az élet újabb és újabb feszült helyzeteivel.

Kényszernek azonban ő sem nevezné, mert nem érez rá azonnali késztetést, hogy csavargassa a haját, de ha nem teszi, egy kicsit bizony ideges marad. Ráadásul van, amikor nem is tudja, nagy nyilvánosság előtt ugyanis igyekszik visszafogni magát és a kezeit.

A család, és főleg férje elől persze nem tudja elrejteni a mozdulatot, mert ő már ismeri a dörgést, és azonnal megkérdezi, hogy mi a baj. Orvos kutatóként Inesben sokszor felmerült már a kérdés, hogy vajon genetikai eredetű-e a hajcsavargatás, örökölte-e ezt a hagyománnyá vált családi szokást?

Tény, még senki sem vizsgálta a dolgot, bár a pszichológusok körében a haj csavargatása utal valamire. Az "idegesítő szokások" fogalomkörébe tartozik, és kicsit olyan, mint az ujjszopás a már óvodáskorú gyerekeknél. Az ilyen rituálé ugyanis csökkenti a belső feszültséget, segít átvészelni a stresszes pillanatokat, és lelkileg is legyőzni egy-egy nehéz kihívást. Ezek a szokások általában gyermekkorban gyakoriak, a fejlődésünkkel kikopnak, de néha felnőttkorig elkísérnek minket.

Azonban ne aggódjunk, károsnak semmiképpen sem káros az ilyesmi, bármennyire furcsának vagy idegesítőnek tűnik. Gondoljunk arra, hogy mennyivel jobb így kezelni a stresszt, mint például cigarettával. A kettő össze sem hasonlítható.