Ha a szemünket becsukva az idilli karácsony képét szeretnénk felidézni, minden bizonnyal egy feldíszített, fényfüzérrel kivilágított karácsonyfa rajzolódik ki előttünk, alatta sok-sok becsomagolt ajándékkal, a mellette lévő ablakból pedig a hófödte tájra láthatunk rá, amelyet szenteste is szállingózó hópelyhek takarnak be. Az ünnepek fontos részévé vált a havazás, és a legtöbben egy kicsit mindig csalódottak vagyunk, ha nem lesz fehér a karácsony. Pedig az utóbbi évtizedekben ritkán hullott hó szenteste, és ez a trend valószínűleg még sokáig nem változik meg.
Mikor volt utoljára fehér a karácsony?
Az Országos Meteorológiai Szolgálat ( OMSZ ) éghajlati visszatekintése szerint az elmúlt húsz évben egyetlenegyszer fordult csak elő, hogy az egész országot hótakaró fedte: 2001-ben. A Kékestetőt közel 30 centi, az ország többi pontját pedig 5-15 centi borította be. Budapesten ugyanebben a két évtizedben összesen 7 évben (1999, 2001, 2002, 2007, 2010, 2011, 2012) volt hó az év végi ünnepen. Mint látható, az utóbbi nyolc évben a fővárosban sem volt havas a szenteste, de a délebbre fekvő városokban (Pécs, Szeged) még ennél is ritkább volt, hogy az ünnepek alatt megmaradt volna hó.
Az ezredforduló óta nemcsak a hóesés gyakorisága csökkent le, de ezzel párhuzamosan a téli átlaghőmérséklet is emelkedik. Sokszor emiatt hiába kezd el havazni, még a háztetők sem maradnak fehérek, mivel nincs elég hideg ahhoz, hogy a hótakaró kialakulhasson. Hosszú ideje nem maradt már meg nagyobb területeken akkora belőle, hogy egy kiadós hógolyózásra vagy hóemberépítésre elég lehessen.
Egyre melegebbek a telek
A felmelegedés egyik oka az emberi tevékenység: a károsanyag-kibocsátás mértéke a fejlődő országokban ugrásszerűen megnőtt, míg a fejlett országok is csak apró lépteket tesznek a fenntartható, környezetkímélő életmód kialakítása felé. Energiaigényünk és ökológiai lábnyomunk a 21. századra olyan mértékűvé duzzadt, hogy a legkomolyabb természeti erőknél is nagyobb befolyással van a bolygó klímájára.
Fontos azonban azt is tudni, hogy a klíma nem stabil, hanem bizonyos tényezők hatására lassú, de folyamatos változásban van. Magyarországon pedig nem feltétlenül a jól elkülöníthető, négy évszak váltakozása a jellemző. Az idősebb generáció még emlékezhet a huszadik század közepének fagyos teleire, és még a hatvanas évekből is fennmaradtak fotók, amelyen jól látszik, hogy a Duna Budapestnél és a Szentendrei szigetnél is teljesen befagyott. Sokan ismerik Mátyás megválasztásának legendáját is, akit állítólag a Duna jegén összegyűlt emberek kiáltottak ki először királyuknak 1458-ban. A mesterséges folyószabályozások mellett a hőmérséklet emelkedése miatt is nehezen elképzelhető napjainkban, hogy a folyó jegén veszély nélkül sétálgathassanak emberek.
A Kárpát-medence három klímazóna ütközései övezetében fekszik: a nedves óceáni, a száraz kontinentális, valamint a nyáron száraz, télen nedves mediterrán. Szakértők szerint ugyanakkor a Kárpát-medence éghajlata a mediterrán klíma irányába mozdult el, a folyamatot pedig jelentősen felgyorsította a károsanyag-kibocsátás. Ezzel Magyarországon is a tőlünk délre tapasztalható időjárás honosodhat meg, vagyis a jól elkülöníthető négy évszakot felváltja a két évszakos struktúra, az egyre hosszabb tél és nyár mellett az ősz és a tavasz gyakorlatilag megszűnik.
A régióban a felmelegedés a téli hónapokban legnagyobb mértékű, a 20. század eleje óta átlagosan két fokkal magasabb a december és február közötti átlaghőmérséklet. Habár világszerte sürgetik a klímaváltozás elleni harcot, valószínűleg ez a tendencia jó ideig nem változik meg, így a havas karácsony esték is egyre ritkulnak a későbbiekben.
