Veszélyes, ha piszkáljuk a sebet?

Ha máskor nem is, gyerekként a legtöbbünk biztosan szedett le vart a sebéről - amiért a szüleink jó eséllyel ránk is szóltak. De vajon igazuk volt? Tényleg veszélyes, ha piszkáljuk a sebet?

Mi a var?

A sebeken megjelenő var gyakorlatilag egy természetes sebtapaszként funkcionál. Mikor a bőrünk valamilyen külső, mechanikus sérülés hatására seb keletkezik, szervezetünk aktivizálja a védelmi rendszerét annak érdekében, hogy minél előbb be tudja zárni a sérülés okozta rést, megszüntesse a vérzést és megakadályozza, hogy a seben keresztül kórokozók hatoljanak a szervezetünkbe. A szervezetünk tehát véredényekből, kollagénből és elasztin rostokból egy "sebtapaszt" hoz létre (ez a var), amivel nem csak a vérzést állítja el, de össze is húzza a seb széleit.

Tényleg veszélyes, ha piszkáljuk a sebet?
Tényleg veszélyes, ha piszkáljuk a sebet? Fotó: 123rf

Ha piszkáljuk a sebet

És hogy mi történik abban az esetben, ha piszkáljunk a sebünket és lekaparjuk a vart? A var leszedésével gyakorlatilag felszakítjuk a sebet. Ezzel szabad utat engedünk a kórokozóknak, amik a sebbe bejutva felülfertőződést okozhatnak. A var leszedése tehát valóban veszélyes, ám ezzel párhuzamosan egy másik folyamatot is elindíthatunk vele. Ha ugyanis egyszer leszedtük a vart és nem engedjük, hogy újabb var keletkezzen a seben (amit aztán újra leszedünk), azzal akár meg is gyorsíthatjuk a seb gyógyulását.

Betegséget jelezhet, ha nem gyógyul a seb - részletek!

Ennek a jelenségnek az oka, hogy bár a var megvédi a sebet attól, hogy kórokozók kerüljenek bele, de ha kiszárad, akkor a gyógyulási folyamat is lelassul. A seb gyógyulásához szükséges kollagént a seb környékén található fibrociták termelik. Céljuk az lenne, hogy kollagén segítségével összezárják a sebet, majd új bőrszövetet alkossanak rajta, így a seb begyógyuljon. Ha azonban a fibrociták ki vannak száradva, akkor nem tudják megfelelően ellátni a feladatukat. Éppen ezért minimális nedvességre és oxigénre is szükségük van.

Mit tehetünk?

Sérülések után mindig be kell tartani az alapvető kritériumokat: fertőtleníteni kell a sebet, és a felülfertőződés elkerülése végett steril környezetet kell teremteni. Ha hagyományos sebtapasszal ragasztjuk le, vagy szimplán a szabad levegőn hagyva a szervezetünk öngyógyító funkcióira hagyatkozunk, akkor általában a fent említett folyamat fog végbemenni, ami vart eredményez - a var pedig később heggé is fejlődhet. Ez az úgynevezett száraz sebkezelés, amikor is a seb felszíne gyorsan kiszáradhat és lassulhat a gyógyulás.

Ha azonban minimálisan nedvesen tartjuk a sebet és oxigént is biztosítunk számára - erre már léteznek speciális ragtapaszok - akkor ezzel a sebkezelési módszerrel gyorsíthatjuk a gyógyulást. Ilyen esetben akár a varleszedési hajlamainkat is kiélhetjük. Ha viszont nem áll módunkban ilyen sebkezelés használni, akkor a legjobbat azzal tesszük, ha nem piszkáljuk a sebünket.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)