Szerda hajnalban elhunyt Vekerdy Tamás író, az egyik legismertebb és legnagyobb hatású magyar gyermekpszichológus. Alternatív pedagógiában és gyermeknevelésben évtizedek óta a legkomolyabb szaktekintélyek között tartották számon, számtalan könyvet írt és országszerte rengeteg előadást tartott ezekben a témákban.
Véletlenül lett pszichológus
Vekerdy Budapesten született 1935. szeptember 21-én, és kezdetben egyáltalán nem erre a pályára készült. Az Indexen közzétett önéletrajza szerint édesapja nyomására kezdetben jogi tanulmányokat folytatott, majd a Nemzeti Színházban statisztaként, illetve házitanítóként is dolgozott. Kézbesítőnek is jelentkezett egy laphoz, de tudósítónak vették fel azzal a feltétellel, hogy végezze el a pszichológia szakot, amit az ELTE-n.
A gyermekneveléssel kapcsolatos nézetei szöges ellentétben álltak a frontális osztálymunkán és teljesítményorientáción alapuló, becsontosodott hazai oktatási rendszerrel. Többször is hangsúlyozta , hogy nem a kitűnő tanulókból lesznek felnőttként sikeres emberek, hanem azokból, akik gyermekkorukat nagy lelki és testi biztonságban töltötték. Bírálta a magyar oktatási rendszert, amely szerinte a matematikai készségre és a lexikális tudásra épít ahelyett, hogy a gyermek kreativitását pallérozná. Ugyanilyen fontosnak tartotta azt is, hogy a felnőttek jól érezzék magukat a szülői szerepkörben, és ne görcsöljenek rá túlságosan az ezzel járó feladatokra.
A gyermekek tanulásához az egyik legfontosabb eszköznek a mesét tartotta, pontosabban a hallott, nem pedig a látott mesét, amit a saját képzeletével egészíthet ki. Úgy vélte, ez segíti a gyermek egészséges fejlődését, kevésbé lesz szorongó és agresszív.
1983-tól dolgozott az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársaként, később tudományos tanácsadója és szeniora is volt. Idős korában is rendkívül aktív volt, Facebook oldala szerint december közepéig fél tucat előadása volt meghirdetve az ország minden pontján.
