„Nem újdonság, hogy a 15 évesek olvasási készségeit mérő, nemzetközi PISA-felmérésen, valamint a hazai kompetenciamérésen is számottevő a gyengén teljesítő magyar diákok aránya. Kutatásunk során megtaláltuk a rendre alulteljesítő gyerekeket – a vizsgálatunk alapján a tanulók mintegy negyede már az olvasás technikájának elsajátításában is nehézségekbe ütközik” – magyarázza dr. Sipos Zsóka gyógypedagógus és logopédus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, a Meixner Alapítvány oktatási szakértője. Sipos a negyedikes gyermekek olvasási képességeit mérő vizsgálatához a Meixner Ildikó nevéhez fűződő olvasólapokat használta. A kutatást egy 1000 fős, iskolai végzettségre, település- és iskolatípusra egyaránt reprezentatív mintán végeztek el, a felmérés pedig megerősítette a többi nagymintás vizsgálat – vagyis a PISA- és a kompetenciatesztek – eredményeit.
„A gyerekek olvasási képességeit a szülő szociokulturális háttere jelentősen befolyásolta, vagyis a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező anyák gyermekei jobban teljesítettek a felmérésen. Vizsgáltuk azt is, hogy a nehezen olvasó diákok mennyire jutnak hozzá a megfelelő szaksegítséghez. Sajnos azt láttuk, hogy ezeknek a gyermekeknek mintegy kétharmada semmilyen segítséget nem kap” – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, azok a tanulók jutnak nagyobb eséllyel szakmai támogatáshoz, akik nemcsak lassan és sok hibával, döcögve olvasnak, de az olvasott szöveg értelmezésével is gondjaik vannak.
A járvány még mindig érezteti hatását
Sipos szerint a pandémia időszaka és a kényszerű otthontanulás még inkább kiélezte a gyerekek közti társadalmi különbségeket. „Az óvodapedagógusok azt vették észre, hogy a koronavírus-járvány időszaka alatt megnőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akik 3 éves korukra még nem beszéltek. Ez nem véletlen, hiszen a pandémia ideje alatt a gyerekeket sokkal kevesebb új impulzus érte, márpedig ez sok esetben a beszédfejlődésüket is visszaveti. Az írott nyelv elsajátításának azonban a beszéd az alapja, így azok a gyerekek, akik ezen a téren már óvodáskorukban hátrányba kerülnek, valószínűleg több nehézséggel találkoznak majd az iskolában is” – mondta el Sipos Zsóka.
A szülő számára árulkodó jel lehet, ha azt látja, hogy a gyermekének nehezen jutnak eszébe a szavak. Kiemelt jelentőségű továbbá, hogy az iskolás kor előtti időszakra kialakuljon a gyermek nyelvi tudatossága, vagyis a kicsiknek meg kell érteniük, hogy nyelvünk építőkockákból épül fel. „A szakembereknek és a szülőknek is érdemes odafigyelniük arra, hogy egy nagycsoportos gyermek tud-e szótagolni, a szótagokat megszámolni, le tudja-e választani a szavak első és utolsó szótagját. Ugyancsak árulkodó jel lehet, ha egy gyerek nehezen emlékszik a szóban elhangzó mesék elejére, azok szereplőire és magára a történetre” – tette hozzá a gyógypedagógus.
Kitért rá, a megfelelő mennyiségű és minőségű impulzusok, ingerek elengedhetetlenek a gyerekek beszédfejlődése szempontjából. Kiemelt jelentősége van a közös családi programoknak, a meseolvasásnak, a mondókázásnak és a beszélgetésnek is, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük minél több olyan tevékenységet kipróbálni, amely iránt valóban érdeklődnek.
