Csupán az 1900-as évek közepén kerültek a kórházakba a szülések Magyarországon, addig minden anya otthon szülte meg gyermekét. Kórházon kívüli szülésre ma is van lehetőség, azonban már teljesen más egy intézeten kívüli szülés, mint amilyen a múlt században volt.
„Teljesen más az a segítség és támogatás, amelyre ma lehet számítani egy intézeten kívüli szülésnél, mint akkor” – mondta el a Budai Perinatális Központ (BPK) szakértője, Vass Gabriella bába-szülésznő, perinatális szaktanácsadó a HáziPatika.com podcastjében, a Rendelőben. Az adás másik vendége dr. Gutmann Orsolya szülész-nőgyógyász volt, aki szintén a BPK egyik szakmai vezetője.
A teljes adást itt éred el:
Mikor jöhet szóba az intézeten kívüli szülés?
Ahogy azt a szülész-nőgyógyász részletezte, Magyarországon egy 2011-ben megjelent kormányrendelet erőteljesen szabályozza, hogy egyáltalán kik gondolkodhatnak intézeten kívüli szülésben. A legfontosabb szabályok közé tartozik például az, hogy
- az anya csak egy magzattal legyen várandós,
- a baba fejvégű fekvésű legyen,
- a terhesség már a betöltött 37. hét után járjon, de még ne érje el a 41. hetet.
„Magyarországon intézeten kívül császár után nem lehet szülni, ahogy farosan sem, és ikreket sem. De nagyon sok egyéb faktor is van, amelyek mind az anya, mind a gyermek egészségi állapotára vonatkoznak. Csak a szülés szempontjából alacsony rizikós várandósok engedhetők intézeten kívüli szülésbe. És ez egy jól átgondolt koncepció tulajdonképpen. Ez ma már tényleg nagyon más, mint amilyen korábban volt” – mondta Gutmann doktornő.
Az intézeten kívüli szülés kérdésköre egyébként nem érint túl nagy tömegeket. Az aktuális statisztikák szerint világszerte a szülések nagyjából 1 százaléka történik kórház falain kívül. Ez alól Európán belül csupán Hollandia képez kivételt, ahol még mindig viszonylag sokan döntenek úgy, hogy otthon hozzák világra a babájukat. Náluk az intézeten kívüli szülések aránya mintegy 16 százalék.
Miért fontos, hogy minél inkább a maga ritmusában folyhasson a szülés?
A szakemberek szerint a legjobb, ha egy szülés minél inkább a maga ütemében, az anya kompetenciájával tud zajlani, támogató szakemberek társaságában és biztonságot adó környezetben. A szülés- és születésélmény ugyanis nemcsak az anya későbbi lelki állapotára gyakorol komoly hatást, hanem a gyerek egész életére is kihathat.
Inzulintól a vércukorig: mennyire ismered a cukorbetegséget? – kvíz
„Ha magától indul egy szülés, és minél inkább a maga ritmusában folyhat, az a későbbiekben megmutatkozik abban a viselkedésünkben, hogy hogyan állunk neki új helyzeteknek, hogyan lépünk bele új szituációkba, mennyire tudjuk önállóan végigvinni, meddig jutunk el bennük. Tehát ezek nagyon izgalmas összefüggések, és sajnos nem igaz, amit sokan mondanak, hogy mindegy, hogy magától indul-e a szülés, vagy egy ütemezett császármetszést végzünk-e” – hangsúlyozta dr. Gutmann Orsolya.
„Valahogy vissza kellene okosítani az embereket ezekben a kérdésekben”
„Társadalmi szinten persze még bőven lenne munka azon a téren, hogy széles körben elfogadottá váljon, hogy egy nő saját maga határoz arról, milyen körülmények között, hol és hogyan akar szülni. Kórházban dolgozó szülésznőktől kaptunk megkeresést, hogy beszélgessünk együtt, és egy nagyon szép szlogent is találtak ennek: »Kézből kézbe«. Hiszen mindegyikünk célja az, hogy a családokat támogassuk, és ha valaki amellett dönt, hogy intézeten kívül szeretné világra hozni a babáját, de a szülés bármely pontján mégis úgy alakul, hogy kórházba kell menni, akkor ez legyen olyan, ami jó mindenkinek: a családnak is, az intézeten kívül dolgozó szakembereknek is és a kórházban dolgozó szakembereknek is” – fogalmazott Vass Gabriella.
„Nagyon nagy hiányossága a társadalmunknak, hogy minden embernek újra fel kell fedeznie egy csomó folyamatot, mert nem öröklődik át a tudás családról családra. Ez igaz a szülésre is, de igaz például a halálra is. Valahogy vissza kellene okosítani az embereket ezekben a kérdésekben, hogy ezek a folyamatok hogyan zajlanak, milyen sokszínűek és mik a normalitásaik. Mi pedig kifejezetten célnak tekintjük, hogy minél több információt juttassunk el az emberekhez” – tette hozzá Gutmann doktornő.
Ez is érdekelhet
További részletekért és hasznos tanácsokért hallgasd meg a teljes beszélgetést!
Legjobban: