Az elöregedő társadalom és a népességfogyás gyakorlatilag minden fejlett országban égető problémát jelent, ez alól pedig Magyarország sem kivétel. Az elmúlt négy évtizedben több mint 1,1 millióval csökkent a magyar lakosság, a halálozások ütemével az 1970-es évek óta nem tudja tartani a lépést a születésszám. A természetes fogyást még a nemzetközi vándorlás pozitív mérlege sem tudja kompenzálni (még mindig befogadóországnak számítunk, elsősorban a határon túli magyarok adják az utánpótlást), és bár a magyar állam a környező országokhoz képest nagyobb összegeket költ családtámogatásra, látványos változást eddig ez sem hozott.
Miért csökken a magyar lakosság?
Az Index cikke szerint a fogyás elsődleges oka a termékenységi szint csökkenése, vagyis átlagosan egy nő kevesebb gyereket szül élete során manapság, mint tette ezt a huszadik század közepe környékén. Ahhoz, hogy a lakosság reprodukálhassa magát, 2,1-es termékenységi ráta szükséges, vagyis 100 nőnek élete során nagyjából 210 gyereknek kellene életet adnia (azért nem elég pontosan a 200, mert nem minden gyermek érheti meg a felnőttkort). Ehhez képest ez a ráta 2017-ben 1,5 volt, ami már így is komoly előrelépést jelentett a 2010-ben mért 1,25-nél. A kívánatos ráta a nálunk jóval tehetősebb és fejlettebb nyugati országok számára is elérhetetlen távlatban van.
Hiába nőtt a születések száma az utóbbi években, a termékeny korban lévő női populáció létszáma drasztikusan lecsökkent. A demográfiai aranykornak is tartott Ratkó-korszak idején rengeteg gyermek jött a világra, ez a generáció azonban néhány év múlva teljesen kilép a szülőképes korból. Az elmúlt időszakban emiatt felgyorsult a lakosság elöregedése, a KSH adatai szerint 2018. január 1-jén száz gyermekre 130 időskorú (65 éves és idősebb) lakos jutott.
Az utóbbi években családi otthonteremtési kedvezménnyel, adókedvezménnyel, hitelek elengedésével és a bölcsődei férőhelyek növelésével próbálta családalapításra ösztökélni a kormány a lakosságot. Magyarországon kiemelten magas összeg, a GDP 3,57 százaléka megy el családpolitikai célokra, míg ez az arány Ausztriában 2,6, Szlovákiában 2, Lengyelországban pedig 1,61 százalék. Míg azonban ezek az intézkedések elsősorban a középosztályt célozták meg, a G7 számítása szerint a jómódú Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon tartósan visszaesett a gyerekszám, a legszegényebb régiónak számító Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön viszont éppen hogy több gyermek születik.
Így növelnék a népességszámot
A másik komoly demográfiai probléma a korai halálozás. Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest alacsony a várható élettartam, az egészségesen leélt évek száma pedig még ennél is alacsonyabb. Valószínűleg ezt is orvosolná a még csak pletykaszinten kiszivárgott kormányzati intézkedéscsomag , amely az egészségügyi ellátás színvonalát növelné, országos szűrőprogramokat indítana, továbbá fejlesztené az intézményeket és a tárgyi eszközöket is.
A családok anyagi biztonságát erősítené az is, ha az édesanya nem esne ki a szülést követően hosszabb időre a munkaerőpiacról. Ezért a kisgyermekes anyák munkavállalását is segítenék a bölcsődei kapacitások közel megkétszerezésével (a jelenlegi 50 ezer férőhelyről 90 ezerre emelnék). A részmunkaidős foglalkoztatás emelésével is bátoríthatják a gyerekvállalást, ezen a téren ugyanis nagyon rosszul állunk: Magyarországon mindössze 10,2 százalékot tett ki 2016-ban, miközben az unió átlaga ennek közel négyszerese, 39,1 százalék. Az otthonról végzett munkát tekintve sem sokkal jobb a helyzet: nálunk a 6 éves gyereket nevelő anyák 7 százaléka dolgozik ilyen formában, szemben az EU 16 százalékos átlagával vagy a skandináv országokkal, ahol ez 26-41 százalék.
