Hangolódjunk a békességre!
Alapvető, hogy nem kellene rohanni, a decembernek a gondoskodó szeretetről és az izgalmas várakozásról kellene szólnia, ami valljuk be, nem mindig sikerül . Sőt. Nem sok békésen andalgó, precízen válogató embert látni a városban. Mindenki rohan, mint mindig, de a november és a december extrán terhelt ilyen szempontból. A karácsony előtti készülődés pedig lehetne sokkal jobb, ha nem hajszolnánk túl magunkat fölösleges, általunk kreált elvárásokkal, amelyek a mi fejünkben léteznek, és nem is biztos, hogy szeretteink igénylik.
Családtagjaink sokkal boldogabbak lesznek, ha nem egy idegroncsot kapnak az ünnepekkor, aki képtelen elmesélni, mi történt vele az elmúlt hetekben, hónapokban. Mit érzett például, amikor előléptették, vagy amikor megszületett a nővére/húga kisbabája, amikor végére ért egy régóta halogatott feladatnak. Sokkal jobban fognak értékelni egy minden ízében jelen lévő embert, aki hiányzott nekik, és aki valós gondolatokról, érzésekről képes beszélni a karácsonyfa mellett vagy az ünnepi ebéd után.
Feladatlista a terhek enyhítésére
Az ünnepek előtti stressz sokkal inkább érinti a nőket, mint a férfiakat, hiszen az a családi fészekkel kapcsolatos készülődésről szól. Meg kell teremteni a légkört, amely egy egész évre útravalóval szolgál, melyben a család minden tagja megnyugszik, levegőt vesz, és hazatér. De hogyan nyugodjanak meg a nők, akik ugyanúgy dolgoznak, sokszor több helyen is, és ilyenkor rájuk is jellemző hogy pluszmunkát vállalnak a többletkiadások miatt?
Az ünnepekre felkészülésben nagyon sokat segíthet a feladatlista. Ezt a listát jó, ha mielőbb elkészítjük, hiszen egy hónap nem olyan sok idő a teljes felkészülésre a dolgos hétköznapok között. A lista terjedjen ki minden tevékenységre, így például a takarításra, bevásárlásra, ajándékok vásárlására/készítésére, megoldandó feladatokra, feladatkiosztásra.
A feladatlista egyáltalán nem elavult, pláne nem közhelyes dolog, sőt! Nagyon egyszerű és praktikus találmány, amely ilyenkor rengeteg terhet vesz le az ember válláról, hiszen ha mindennap végigszaladunk rajta, és kipipáljuk a már megoldott vagy megoldás alatt álló teendőket, lelkünk is könnyebb lesz, agyunk is felszabadul a sok kombinálás és nyomás alól.
Nézzük a konkrét feladatokat!
Vonjunk be másokat!
Gondoljuk át, hogy szűk környezetünkben kinek milyen képességei vannak, rangsoroljunk, és nyugodtan osszuk meg havi tervünket velük! Adjunk mindenkinek a saját személyiségéhez passzoló feladatot, így ő is örülni fog, hogy részt vehet a terhek átvállalásában, szükség van rá és segíteni tud. A legnagyobb ajándék ugyanis, ha hasznos segítséget tudunk nyújtani szeretteinknek. Ezzel magunk is felértékelődünk, önbizalmunk nő.
Nem kell mindent egyszerre
A feladatokat ne sűrítsük össze - ezért kell az elején átgondolni a folyamatot, hogy ne egyetlen hétre essen minden teendő! Nagyon hasznos, ha a függönyöket például már rögtön a hónap elején kimossuk, és az ablakpucolás is ekkorra esik. Ezt a feladatot nem minden hónapban végzi el az ember, de miután megvan, határozottan hozzájárul ahhoz, hogy a folyamat beinduljon. A szép tiszta ablakok és a friss függöny után már nem tűnik hatalmas feladatnak a nagytakarítás és a bevásárlás, főleg ha nem egyedül csináljuk.
Közös takarítás
Barátnők végezhetik úgy az ünnepek előtti nagytakarítást , hogy megbeszélés szerint egyik hétvégén az egyik családban, másik hétvégén a másikban állnak neki ketten. A közösen végzett munka egy jó tejeskávé kíséretében nagyon kellemes időtöltés, előkerülhetnek olyan dolgok, melyekre nem számított az ember, el is lehet cserélni egymással a már megunt vagy nem használt díszeket, tálakat, eszközöket, és rengeteg időt spórolhatnak, ha ketten, jó hangulatban pakolnak, takarítanak, sütnek, főznek. Az így szerzett emlékek pedig ugyanolyan útravalót adnak a következő évben, mint maga az ünnep, hiszen advent üzenete pontosan a töltekezés és a meghitt készülődés az ünnepre.
Ne rohanjunk!
Ünnepek előtt ne rohanjunk, legyen a készülődés átgondolt és szervezett, így elkerüljünk a káoszt! A karácsony ugyanis mindenféle fennkölt és magasztos tartalom nélkül valóban a szeretet és a családi együttlét, a család egységének jelképe . A család apró tagjait nem érdemes kihagyni a készülődésből, hiszen a sokszor pepecselést igénylő, aprólékos díszítőmunkát jó, ha rájuk bízzuk: kezük munkáját mindenki dicsérni fogja, és nagyban hozzájárulnak a munkához, ha szépen irányítjuk őket.
A karácsonyi ebéd vagy vacsora szóljon az emberekről, a családról, a kedves történetekről, rólunk. Többet nem adhatunk másoknak, mint magunkat, ha jól vagyunk.
