A tavalyi hatalmas siker után az idei TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány újra közzéteszi azoknak a személyeknek a listáját, akik jelenleg a legnagyobb hatással bírnak a szektorra, legyenek azok kórházigazgatók, orvosok, szakértők vagy egészségpolitikusok. A kiadvány a harminc fős lista publikálása mellett azonban idén is megvizsgálja a szektor legégetőbb problémáit. Egyebek mellett tüzetesen körbejárja, hogy a recessziós gazdasági környezet mit eredményez a magánkórházakban, és a páciensek egyáltalán hogyan képesek megfizetni a magánellátást. Nézzük a legfontosabb megállapításokat.
Mennyit kell fizetni a magánellátásért?
Az elmúlt évben a gazdasági folyamatok jelentősen befolyásolták a piaci eredményeket. Ebben szerepet játszott az is, hogy tavaly ősszel a magánszolgáltatók – az infláció, valamint az árfolyamváltozások miatt – 25-30 százalékos áremelést hajtottak végre. A páciensek központi kérdése tehát, hogy miként találnak ellátást és azt hogyan tudják kifizetni – míg a kórházak vezetői arra törekednek, hogy fenntartható maradjon a vállalkozásuk. Jelenleg a vezető kérdés, hogy meddig lehet még emelni az árakat, mit bírnak el a páciensek, és mit bír el a csökkenő betegszámnál a versenytársi környezet.
Magyarországon a lakosság igen magas arányban zsebből fizeti a magánegészségügyi szolgáltatásokat, ám idén megfigyelhető, hogy a háztartások egészségre szánt lehetőségei csökkentek. Ezért minden eddiginél jobban előtérbe került a kérdés: hogyan és miből fizetik a páciensek a szolgáltatásokat?
A látható finanszírozási hiányra reagálva – az egészségpénztári és egészségbiztosítási lehetőség mellett – egyes szolgáltatóknál már a részletfizetést is bevezették. Mindemellett az utóbbi években jellemzővé vált, hogy minden ötödik páciens nem jelenik meg a lefoglalt vizsgálaton. Ez a tendencia a hónap utolsó, anyagi lehetőségekben szűkösebb hetében a legintenzívebb. A folyamatokra válaszként megjelent a szektorban a dinamikus árazás, illetve a bankkártyás időpontfoglalás is.
