A korábban tervezett, nyári időpont helyett szeptembertől csatlakozik újabb három megye (Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém) az új alapellátási ügyeleti rendszerhez – jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a XVII. IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek elnevezésű konferencián. A 24.hu beszámolója szerint a csúszás oka az, hogy jelentős eszközbeszerzést kellett indítaniuk ezekben a megyékben, valamint a szabadságolások miatt sem valósulhatott meg az ügyeleti rendszer nyári kiterjesztése.
Az államtitkár bejelentette azt is, a kórházak adósságállományának jelentős részét – „felét, kétharmadát” – még a nyáron konszolidálni fogja az állam. Emellett hamarosan 8–10 mintakórház kijelölésével dolgozzák ki a fekvőbeteg-ellátás új súlyszámait, aminek célja, a valós költségeken alapuló finanszírozás kialakítása. Átlagban 12,5 évente egyszer kell a betegnek befeküdnie a kórházba – mondta Takács, aki szerint ez is jól példázza, hogy a járóbeteg-ellátásra gyakrabban van szükség, vagyis a szakrendelőket kell megerősíteni, mert azt veszik igénybe gyakrabban a betegek.
Az uniós átlag felét sem fordítjuk az egészségügyre
A konferencián felszólalt Sinkó Eszter közgazdász is, aki arról beszélt: Magyarország a GDP-jének mindössze 3,6 százalékát költi egészségügyre, miközben az uniós átlag nyolc százalék. Takács Péter kételkedett ebben a sokkolóan alacsony számban, és azt kérte, kalkulálják újra.
Idén 911 milliárd forint jut az orvosi bérek emelésére, Sinkó Eszter mégis azt mondja, a nagyarányú orvosbéremelés ellenére a rendszer „fikarcnyival sem lett jobb.” A nővérek között például „állandósuló forrongás” tapasztalható, a szakdolgozói kar összetétele pedig gyengül, mindeközben a betegek elégedetlensége minden fronton jelentős. A közgazdász szerint a betegek már a magánszolgáltatásokat is ritkábban keresik fel. A Sinkó Eszter által közölt adat szerint 25 százalékkal csökkent a betegforgalom a magánegészségügyben, „a hónap végére elfogy a beteg”.
