November 17-én volt a koraszülöttek világnapja, amely a vártnál korábban érkező babákra, az értük vívott küzdelemre és a családjukra hívja fel a figyelmet 2011 óta. Magyarországon minden tizedik baba a terhesség 37. hete előtt születik, és ez a tendencia világszerte megfigyelhető. Az ő gondozásuk és gyógyításuk, valamint ennek megközelítése alapvetően változott meg az elmúlt évtizedekben.
„Az átalakult szemlélet a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beavatkozásokat minimalizáljuk, nyugodt környezetet és légkört próbálunk teremteni. Változás az is, hogy míg régebben a szülők csak látogatni tudták a koraszülöttet, addig ma már bevonjuk őket a gondozási feladatokba – mondja dr. Tory Vera csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus, a Szent János Kórház osztályvezető főorvosa.
Kincset ér a törődés
A nyugalom és a beavatkozások lehetőség szerinti visszaszorítása azért kulcskérdés, mert a terhesség 37-40. hete különösen fontos szakasz az idegrendszer fejlődésében. Ahhoz, hogy az egyes funkciók megfelelően, normál módon érhessenek, elengedhetetlen a környezettel való kapcsolat. A kicsik fejlődését a kellemes környezeti hatások, így a tapintás és a komfortos környezet elősegítik, ezzel szemben a fájdalmas, kellemetlen ingerek – ilyen például a vérvétel és a többi invazív kezelés, a hideg és a durva zajok – stresszhatást jelentenek.
Rengeteget számít akár már egy érintés is, a kenguruzás pedig egyenesen „csodaszernek” számít. Ezt a módszert 1979-ben kezdték el alkalmazni a koraszülött-ellátásában, azóta pedig elterjedt szerte a világon. Lényege, hogy a szülők közvetlenül a mellkasukra helyezik a babát, ily módon bőr-bőr kontaktusba kerülnek vele. A labilis hőháztartású, koraszülött babák így olyan környezetben lehetnek, ami fejlődésükhöz ideális, érezhetik a szívverést, az illatokat, az érintéseket.
„Az újszülötteket akár már akkor is lehet kenguruztatni, amikor még lélegeztetőgépen vannak, a kontaktus ilyen esetekben is segít. Rengeteget számít az énekhang is, ami érkezhet az édesanyától vagy felvételről az otthon maradt családtagoktól. Segíthet a Te hangodat ismerem perinatális zenei program is, amelynél egy gitárral állnak az inkubátor mellett, az édesanya pedig énekel, vagy egyszerűen csak áll és ráhangolódik a koraszülöttjére” – emeli ki a neonatológus. Ugyanilyen jelentőségű a szoptatás és a gondozás is.
Segítség mindenkinek
Az apukák és az anyukák koraszülött-ellátásba történő bevonása nekik is segítség, hiszen ők a baba korai érkezését az öröm mellett traumaként élik meg, olyan nehezen feldolgozható, kontrollálhatatlan eseménysorozatként, amire nincs semmi ráhatásuk, aminek nem látják a kimenetelét.
„Az extrém koraszülöttek esetében az első egy-két hónap pszichésen nagyon megterheli a szülőket, rengeteget számít, ha ki tudják venni a részüket a picik körüli teendőkből, ha kompetensek lehetnek. Ezáltal azt érezhetik, hogy ők is tettek gyerekük gyógyulásáért, ami sokat számít mind az anyaság megélésében, mind a későbbi kötődés kialakításában” – mondja dr. Tory Vera. Az, hogy a szülői közreműködés mennyire javítja a koraszülött állapotán, látszik a kicsik monitorizált paramétereiből, például a légzésszámból és a vér oxigéntelítettségéből. Az is érzékelhető, hogy a babák a szülők jelenlétében élénkebbé válnak, vagy éppen megnyugszanak.
Komoly csapatmunka
Történjen akármi miatt a koraszülés, a babák világra segítéséhez és ellátásához komoly teamre van szükség, amelynek a szülészeti aneszteziológus, a nőgyógyász és a szülésznő mellett tagja újszülött-ellátásában dolgozó neonatológus szakorvos és szakápoló is. Mivel a koraszülött babák szülei gyakran saját magukat vádolják a helyzetükért, ezért később szükség lehet az ő mentális segítésükre is.
Az orvosok és a gyógytornászok a kórházból való távozásuk után is követik a koraszülöttek mozgásfejlődését, a szülőknek megtanítják azokat a gyakorlatokat, amelyeket a kicsiknek otthon kell végezniük Ez a babák első életévében rengeteget számít, nem csak a mozgásfejlődést segíti, hanem szellemi fejlődést és a beszédfejlődést is. Féléves vagy egyéves korban a kicsiket pszichológus is megnézi, ő méri fel a szellemi funkciók fejlődését. Krónikus szervi megbetegedés, például valamilyen szív- vagy tüdőprobléma esetén az ellátásba bevonják az adott terület szakorvosát is, ilyenkor a kardiológusnak és a pulmonológusnak fontos szerepe van az utánkövetésben is. A 32. gesztációs hét előtt született koraszülöttek havonta egyszer térítésmentesen megkapják az RSV oltást is a járványos időszakban, rájuk ugyanis komoly veszélyt jelenthet ez a tüdőt is érintő fertőző betegség. Mellettük a szívbeteg és krónikus tüdőbeteg koraszülöttek is kapnak ilyen oltást.
A koraszülött babáknál fontos a rendszeres szemészeti vizsgálat is, amivel korán kiszűrhető az esetleges koraszülött retinopátia. Ez egy olyan szemészeti megbetegedés, ami azért alakul ki, mert a kicsik ideghártya-fejlődése nem tud normál módon befejeződni a magzati élet során (ez csak a tervezett időben történő születés előtt néhány héttel zárul le). Enyhébb esetben a probléma spontán is rendeződhez, külön beavatkozásra nincs szükség, de ha a helyzet súlyosabb, akkor gyógyszereres vagy lézeres kezelést végeznek az orvosok. Ezek a betegség okát ugyan nem gyógyítják, de a további szövődményeket ki tudják védeni.
