A hollandiai Leidenben működő AquaWomb startup többéves kutatás eredményét mutatta be: egy olyan folyadékkal teli tartályt, amelyben a koraszülött babák – a természetes méhhez hasonlóan – oxigént és tápanyagot kapnak, miközben a szervezetük még nem elég fejlett ahhoz, hogy a hagyományos inkubátorba helyezhessék őket - írja a Guardian.
A rendszer kulcsa egy mesterséges placenta, amely a köldökzsinórhoz csatlakozik, és a vérgázok, valamint a tápanyagok szabályozott cseréjét biztosítja. A babák egy speciális folyadékban lebegnek, ami védi őket a külvilág zajaitól, hőingadozásaitól és fertőzéseitől. A kutatók szerint ezzel a technológiával akár a 22–23. terhességi héten született babáknak is esélyük lehetne a túlélésre – jelenleg ez az a határ, ahol a legtöbb újszülött még nem életképes.
A cél: csökkenteni a koraszülöttek halálozását
A világon évente közel 15 millió gyermek születik koraszülötten. Közülük körülbelül egymillióan nem élik meg az első hónapjukat – főként a tüdő és az idegrendszer fejletlensége miatt. Az AquaWomb fejlesztése jelentősen javíthat ezeken a statisztikákon. A kísérleti eredmények állatokon már biztatóak: bárányembriók több héten át képesek voltak életben maradni a mesterséges méhben, miközben a szerveik természetes ütemben fejlődtek. A kutatók most az emberi kísérletek engedélyezésére várnak. Ha minden a tervek szerint halad, az első klinikai tesztek akár néhány éven belül megkezdődhetnek.
A technológia sikere azonban korántsem csak tudományos kérdés. Sok szakember figyelmeztet: a „mesterséges méh” újradefiniálhatja, mit is jelent az anyaság, a születés – és végső soron az élet kezdete. Ha a magzat a méhen kívül is tovább fejlődhet, hol húzódik majd az élet kezdetének jogi határa? Mikor tekinthető egy ilyen baba „megszületettnek”? És ki dönthet arról, hogy egy súlyosan beteg, mesterséges méhben fejlődő gyermek életben maradjon-e?
Ezek a kérdések nemcsak a bioetikusokat, hanem a jogalkotókat és az egyházakat is új állásfoglalások elé állíthatják - olvasható a cikkben.
