A című online lapban megjelent tanulmány során a szakemberek 65 főiskolai hallgatót kértek meg, hogy tanulmányozzanak számítógépes grafikával készített fekete-fehér arcokat. Három férfi és három női arcot kellett megfigyelniük, melyek vagy 19-21 vagy 76-83 év közöttiek voltak, és négy különböző érzelmet tükröztek: semlegeset, boldogat, szomorút vagy mérgeset. Az alanyoknak egy 1-től 7-ig terjedő skálán kellett értékelniük az adott érzelmek intenzitását.
A fiatalok az idős arcokon legpontosabban a mérges arckifejezést ismerték fel, legkevésbé pedig a szomorút. A boldog arcoknál pedig az idősebbek mimikáit kevésbé kifejezőnek értékelték, mint a fiatalabbakét. Az is kiderült, hogy a harag kifejezését idős arcokon sokszor kevésbé világosan ismerték fel az alanyok, gyakran keverték más érzelmekkel.
Dr. Ursula Hess, a berlini Humboldt Egyetem pszichológia professzora kifejtette, hogy idősebb arcokon a harag gyakran úgy látszódik, mintha egyéb érzelmekkel - például a szomorúsággal - keveredne. A semleges arcok esetében is az idősek arcán gyakran azt érzékelték a kísérletben szereplők, hogy több érzelem látszik rajtuk, mint a fiatalok arcán, ami szintén azt támasztja alá, hogy a ráncoknak befolyásoló szerepe van az érzelmi kommunikáció terén. Amint azt Hess kifejtette, az idősek érzelmeit a ráncaik miatt gyakran rosszul ítéljük meg, ami problémákat okozhat a kapcsolatteremtések során.
Noha ma már a botox segítségével könnyen eltüntethetőek a ráncok , a kommunikációt ez sem teszi könnyebbé, hiszen a kozmetikai eljárás következtében korlátozódik az arckifejezések száma.
Természetesen a valós életben más a helyzet, mint egy laboratóriumi kísérletben. A mindennapokban, egy figyelmes beszélgetőpartnernek nem okozhat gondot felismerni egy idős ember érzelmeit, főleg, ha sok időt tölt az illetővel. Talán az sem véletlen, hogy egy idős ember könnyebben megfejti egy másik idős ember érzéseit.
