Éppen 278 évvel ezelőtt, 1745. június 5-én született a Gömör megyei Jólészen (ma Jovice, Szlovákia) Cházár András ügyvéd, a magyar gyógypedagógia úttörője. Elszegényedett evangélikus nemesi családból származott, poétikát és retorikát, majd bölcsészetet és jogot tanult. Önálló ügyvédi irodát nyitott, ahol a rászorulóktól nem fogadott el honoráriumot, ezért a szegények pártfogójaként ismerték – írja az ng.24.hu. Amikor 1784-ben életbe lépett II. József rendelete, amely előírta az ügyvédeknek, hogy törvényszéki kereseteiket németül kötelesek benyújtani, Cházár latin nyelvű tiltakozó iratot fogalmazott, és felhagyott az ügyvédi praxissal.
Nem törték le a sorscsapások
II. József 1790-ben halálos ágyán nyelvrendeletét is visszavonta, Cházárt pedig még abban az évben Gömör megye főjegyzőjének választották meg. A nemesi nemzeti mozgalom egyik helyi vezetőjeként többször felszólalt a megyegyűlésen a bécsi udvar központosító törekvései ellen. Több országgyűlési követutasítást fogalmazott, a sajtószabadságról írt röpiratával országos hírnévre tett szert. A bécsi udvar azonban túl rebellisnek tartotta, ezért 1794-ben a gömöri főispán kancellári utasításra kihagyta a főjegyzőjelöltek közül, és meg kellett válnia a tisztségtől.
Családi életében is csapások érték: elvesztette feleségét, majd fiát és két unokáját is, ez pedig csak erősítette elhatározását, hogy enyhítsen mások nyomorúságán. 1799-ben Magda Pál evangélikus lelkész biztatására járt Bécsben a siketnémák ottani intézetében, az ott látottak alapján kezdeményezte egy hasonló hazai intézmény felállítását. A cél érdekében felajánlotta rozsnyói házát és ezer forintot, ehhez a sajtó útján még 50 ezer forintot gyűjtött össze.
Csak halála után ismerték el munkásságát
Fontos szerepe volt a magyar nyelv elismertetésére irányuló mozgalomban, tervezetet készített tudós társaság alapítására, 1790-es „esedező levele” 44 pontban foglalja össze javaslatait a jobbágyok sorsának emberivé tételére, továbbá az általános és kötelező iskoláztatásra és a fogyatékosok felkarolására. 1816. január 28-án Rozsnyón halt meg, elhagyatottan, megbecsülés nélkül. Másnapi temetésén hatalmas vihar támadt, a károkért a babonás jólésziek Cházár természetfeletti erejét okolták, később csontjait szétszórták, hogy a jégverést, dögvészt és más veszedelmet kiűzzék a falujukból.
A siket gyerekek intézményes, állami oktatása csak jóval Cházár halála után indult meg, a fővárosban csak 1891-ben kezdődött el. Emléktáblája és utcája Budapesten a XIV. kerületben található, s minden évben szeptember utolsó vasárnapján, a hallássérültek világnapján is megemlékeznek róla. A rozsnyói Cházár András Társaság évente Jólészi grulyanapokat rendez emlékére (grulya a burgonya helyi neve). Szülőházát templommá alakították át, a ház falára márványtáblát tettek, bocsánatkérésül őseik babonás tettéért.
Forrás: az MTVA Sajtóadatbankja
