Árral szemben fektette le a mai gyógypedagógia alapjait

Éppen 278 évvel ezelőtt, 1745. június 5-én született a Gömör megyei Jólészen (ma Jovice, Szlovákia) Cházár András ügyvéd, a magyar gyógypedagógia úttörője. Elszegényedett evangélikus nemesi családból származott, poétikát és retorikát, majd bölcsészetet és jogot tanult. Önálló ügyvédi irodát nyitott, ahol a rászorulóktól nem fogadott el honoráriumot, ezért a szegények pártfogójaként ismerték – írja az ng.24.hu. Amikor 1784-ben életbe lépett II. József rendelete, amely előírta az ügyvédeknek, hogy törvényszéki kereseteiket németül kötelesek benyújtani, Cházár latin nyelvű tiltakozó iratot fogalmazott, és felhagyott az ügyvédi praxissal.

Gazdálkodni kezdett, gyümölcsfákat ültetett, a szegény vidékeken ő honosította meg a burgonyatermesztést. Ez eleinte nagy értetlenséget, sőt gyűlöletet váltott ki a nép körében, de aztán éhínség idején sokakat mentett meg krumpliadománya.

Nem törték le a sorscsapások

II. József 1790-ben halálos ágyán nyelvrendeletét is visszavonta, Cházárt pedig még abban az évben Gömör megye főjegyzőjének választották meg. A nemesi nemzeti mozgalom egyik helyi vezetőjeként többször felszólalt a megyegyűlésen a bécsi udvar központosító törekvései ellen. Több országgyűlési követutasítást fogalmazott, a sajtószabadságról írt röpiratával országos hírnévre tett szert. A bécsi udvar azonban túl rebellisnek tartotta, ezért 1794-ben a gömöri főispán kancellári utasításra kihagyta a főjegyzőjelöltek közül, és meg kellett válnia a tisztségtől.

Családi életében is csapások érték: elvesztette feleségét, majd fiát és két unokáját is, ez pedig csak erősítette elhatározását, hogy enyhítsen mások nyomorúságán. 1799-ben Magda Pál evangélikus lelkész biztatására járt Bécsben a siketnémák ottani intézetében, az ott látottak alapján kezdeményezte egy hasonló hazai intézmény felállítását. A cél érdekében felajánlotta rozsnyói házát és ezer forintot, ehhez a sajtó útján még 50 ezer forintot gyűjtött össze.

A Váczi Királyi Magyar Siketnéma-Intézet neki köszönhetően végül 1802-ben, Európában a negyedikként nyílt meg, de a rebellisnek tartott ötletadót nem hívták meg az ünnepélyes megnyitóra. Cházár csak egy év múlva látogatott el Vácra, és vitte magával a közben összegyűlt újabb adományokat. A ma is a gyönyörű, központi fekvésű korábbi váci püspöki palotában működő, Cházár nevét viselő intézmény kertjében mellszobra is látható.

Csak halála után ismerték el munkásságát

Fontos szerepe volt a magyar nyelv elismertetésére irányuló mozgalomban, tervezetet készített tudós társaság alapítására, 1790-es „esedező levele” 44 pontban foglalja össze javaslatait a jobbágyok sorsának emberivé tételére, továbbá az általános és kötelező iskoláztatásra és a fogyatékosok felkarolására. 1816. január 28-án Rozsnyón halt meg, elhagyatottan, megbecsülés nélkül. Másnapi temetésén hatalmas vihar támadt, a károkért a babonás jólésziek Cházár természetfeletti erejét okolták, később csontjait szétszórták, hogy a jégverést, dögvészt és más veszedelmet kiűzzék a falujukból.

A siket gyerekek intézményes, állami oktatása csak jóval Cházár halála után indult meg, a fővárosban csak 1891-ben kezdődött el. Emléktáblája és utcája Budapesten a XIV. kerületben található, s minden évben szeptember utolsó vasárnapján, a hallássérültek világnapján is megemlékeznek róla. A rozsnyói Cházár András Társaság évente Jólészi grulyanapokat rendez emlékére (grulya a burgonya helyi neve). Szülőházát templommá alakították át, a ház falára márványtáblát tettek, bocsánatkérésül őseik babonás tettéért.

Cházár mottója ez volt: „Nem tudván, élhetsz-e a nap lefogytáig, tégy jót mindenekkel élted végfogytáig”.

Forrás: az MTVA Sajtóadatbankja