A nagymértékű koffeinfogyasztás okozhatja a hallucinációkra való hajlam növekedését - derült ki egy új kutatásból.
Azok az emberek, akik sok koffeint visznek be szervezetükbe, kávéból, teából, vagy egyéb forrásból, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak akusztikus és vizuális hallucinációs élményeket, derült ki a Druham Egyetem kutatásából.
Komoly koffeinfogyasztók, akik napi hét csészényi kávénak megfelelő koffeint juttatnak be szervezetükbe, háromszor nagyobb valószínűséggel hallottak nem létező hangokat, mint azok akik csak napi egy csészényi kávénak megfelelő koffeint fogyasztottak. A koffein a világ legszélesebb körben használt drogja: Észak Amerika lakosságának 90 százaléka fogyaszt koffeint valamilyen formában napi rendszerességgel.
A kutatók szerint a felfedezés segíthet annak megértésében, miként váltanak ki különféle táplálékok hallucinációkat. A táplálkozási szokások megváltoztatása, beleértve a koffeinfogyasztást, segíthet megelőzni hallucinációk kialakulását, vagy csökkentheti előfordulási gyakoriságukat, mondták a kutatók.
A felmérés során kétszáz tanulót kérdeztek meg koffeinfogyasztási szokásaikról, melynek forrása kávé, tea, energia italok vagy akár csokoládék és koffeintabletták voltak. Felmérték hallucinációkra való hajlamukat, valamint stressz szintjüket egyaránt. Leggyakoribb hallucinációs tapasztalataik közt hangok hallása, nem létező dolgok látása valamint halott emberek jelenlétének érzékelése szerepeltek.
A tanulmányt a Personality and Individual Differences nevű tudományos folyóiratban hozták nyilvánosságra, és a kutatók szerint felfedezésük bizonyítja, hogy a koffein súlyosbítja a stressz okozta élettani hatásokat. A szervezet stressze adott válaszaként felszabadul a kortizol, melyet úgy is hívnak a "stressz hormon". Több kortizol szabadul fel, amennyiben a stresszhatást koffein fogyasztás előzte meg. A kutatók szerint ez a többlet kortizol az, mely a koffeinfogyasztáshoz társuló hallucinációkra való hajlamot növeli.
A tanulmány fő szerzője, Simon Jones PhD hallgató a Durham Egyetem Pszichológiai Tanszékén elmondta, ez az első olyan törekvés, hogy számba vegyék a hallucinogén faktorok egy szélesebb skáláját. Korábbi kutatások összefüggésbe hozták a hallucinációkat gyermekkori traumákkal, melyek igen komoly klinikai relevanciával bírnak. Azokról a dolgokról, melyek stressz hatással bírnak a szervezetre, szintén úgy tartják részben felelősek a hallucinációkért. Ismert a táplálkozás és a hangulat kapcsolata, így csak egy lépés a test stresszre adott válasza és a koffein közti kapcsolat vizsgálatának ötlete, szélesítve ezzel a hallucinogének skáláját táplálkozási szempontok szerint.
Dr. Charles Fernyhough társszerző megjegyezte: "Kutatásunk kimutatta a kapcsolatot a tanulók koffein fogyasztása és hallucinációkra való hajlama közt. Mindazonáltal, egy lehetséges magyarázat, hogy azon hallgatók akiknél a hallucinációra való hajlam ténylegesebb nagyobb volt, azért fogyasztottak koffeint, mert ez segített számukra feldolgozni múltbeli tapasztalataikat. Több kutatásra van szükség, hogy kiderítsük vajon a koffeinfogyasztás és maga a táplálkozás általában, ténylegesen hatással van-e a stressz kiváltotta hallucinációkra."
Jones hozzátette: "Hallucinációk nem feltétlenül utalnak mentális betegségre. A legtöbb ember tapasztalt már akusztikus hallucinációt, nevezetesen hangokat hallottak olyankor, mikor senki se volt a közelben, továbbá az emberek 10 százaléka rendszeresen hall ilyen hangokat. Ezen emberek nagy része jól kezeli a helyzetet és teljesen normális életet élnek. Azok számára, akik nem birkóznak meg ilyen könnyen az élménnyel léteznek szervezetek, mint például a Hearing Voices Network, ahol az érintett támogatást kaphat."
Túlzott koffeinfogyasztás koffeinmérgezéshez vezethet. A tünetet közt szerepel az idegesség, ingerlékenység, szorongás, izomrángás, álmatlanság, fejfájás és szívdobogásérzés. Ez általában nem fordul elő, ha a napi koffeinfogyasztás nem haladja meg a 250 mg-ot.
