Lisa Paus német családügyi miniszter több erőfeszítést követelt, hogy elejét lehessen venni a fiatalok elmagányosodásának. A zöldpárti politikus egy interjúban úgy fogalmazott, hogy ez a kérdés "végre figyelmet érdemel". "A fiatalkori magányosságot is komolyan kell vennünk és cselekedni kell" - hangoztatta.
A német Bertelsmann Alapítvány márciusban 2532 fiatal megkérdezésével végzett, reprezentatív felmérése szerint a 16-tól 30 évesig terjedő korcsoportba tartozók csaknem fele érzi magát magányosnak. A megkérdezettek 35 százaléka mindemellett "mérsékelten magányosnak" mondta magát. Tíz százalék azonban "erősen magányosnak" jellemezte magát.
A 2021-ben, illetve 2023-ban végzett hasonló közvéleménykutatásokkal ellentétben most valamivel kevesebben adtak olyan választ, hogy társadalmilag és emocionálisan is magányosnak éreznék magukat.
"A magányosság már régen nem olyan jelenség, amely csak kizárólag idősebb embereket érintene. Az utóbbi években megmutatkozott, hogy a fiatalokat is egyre inkább sújtja magányosság és ezzel rizikócsoportot képeznek" - ismertette Anja Langness, a Bertelsmann Alapítvány szakértője. Az utóbbi időben több olyan tanulmány is született, amely problémaként azonosította a fiatalok magányosságát.
Paus szerint a jelenség közvetetten negatív hatással bír a demokráciára is. "Aki elveszti bizalmát a társadalomban, az elveszti a demokráciában is, amivel a politikai részvétel is csökken, ahogy a választási hajlandóság is" - mondta. Hozzátette azt is, hogy "a magányosság alábecsült jelenség".
"Már régóta tudjuk, hogy az elmagányosodás ugyanolyan káros, mint a dohányzás, az elhízás, vagy a légszennyezés" - mondta Paus. A német kormány stratégiát is elfogadott a jelenség elleni fellépés érdekében. A több mint száz intézkedést magába foglaló stratégia a társadalom érzékenyítését, a segítségnyújtást, valamint a kérdéskör tudományos feldolgozását hivatott szolgálni. "Különösen, ami a fiatalok magányossága elleni fellépést illeti, nagy kihívás előtt állunk" - tette hozzá.
