A kutatók közlése szerint erre utalnak a Geisel-völgyben található Neumark-Nord ásatási helyen talált leletek. A térségben akkoriban egy tó volt, amelynek partján a neandervölgyi emberek legkevesebb 172 nagy emlős, a többi között szarvasok, lovak, őstülkök csontjait zúzták több ezer darabra. Vízben melegítve aztán ezekből nagy kalóriatartalmú zsiradékot tudtak kinyerni. Szakemberek ennek kapcsán őskori "zsírgyárról" beszéltek. Több mint 120 ezer apró csonttöredéket, valamint 16 ezernél is több kovakőből készült eszközt és más tárgyat fedeztek fel helyben.
A neandervölgyiek tudták, mennyire értékes a zsír
Ez a felfedezés alapvetően megváltoztatja a neandervölgyi emberek táplálkozási stratégiájának megértését, és „több tízezer évvel hátrébb tolja az időben” az ilyen összetett és munkaigényes erőforrás-felhasználás kezdetét – ismertette Mainzi Egyetem. „A neandervölgyi emberek rendkívül megfontoltan jártak el – a vadászattól a tetemek elszállításán át a zsiradék kinyeréséig egy külön erre a célra kialakított helyen. Tisztában voltak a zsír magas tápértékével, és tudták, hogyan tegyék azt hatékonyan hozzáférhetővé” – magyarázta Lutz Kindler, a vonatkozó tanulmány vezető régésze.
Az őskőkorszak embere számára a vadászat volt a létfenntartás alapja, és különösen a kalóriadús zsírnak volt döntő szerepe a túlélésért folytatott küzdelemben. Már az emberek legkorábbi afrikai ősei is összetörték a csontokat, hogy csontvelőhöz jussanak. „A Neumark-Nordnál talált leletek megváltoztatják a neandervölgyi emberek alkalmazkodóképességéről és túlélési stratégiáiról alkotott képünket. Úgy tűnik, már akkor is bonyolult és munkaigényes erőforrás-gazdálkodást folytattak, képesek voltak előre tervezni, hatékonyan feldolgozni a táplálékot és ügyesen használni a környezetüket” – mondta Harald Meller, Szász-Anhalt tartományi régésze.
Elefántokra is vadásztak
A tanulmány összeállításában a tartományi régészeti hivatal mellett a Leibniz Régészeti Központ és a hollandiai Leideni Egyetem kutatói is részt vettek. A Neumark-Nord lelőhely egy korábbi külszíni lignitbányában már korábban is szolgáltatott új leleteket. Ez a lelőhely szolgáltatta például az egyik első bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyi emberek aktívan vadásztak erdei elefántokra, az őskőkorszak legnagyobb szárazföldi emlősére.
Borítókép: illusztráció, Getty Images