Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenlegi definíciója szerint a stressz olyan változás a szervezetben, amelyet fizikai, érzelmi vagy pszichés megterhelés vált ki. A stressz a szervezet válasza minden olyan hatásra, amely figyelmet vagy cselekvést igényel.
A stressz hatására a testünk egyes funkciói lelassulnak (emésztés), míg más élettani folyamatok felpörögnek. Emelkedik a vérnyomás, gyorsul a légzés és a pulzus. Nincs ezzel semmi gond egészen addig, amíg az állapot átmeneti. A hosszú időn át, hetekig vagy akár hónapokig is fennálló stressz azonban tartós egészségkárosodásokat is okozhat.
Mit okoz a stressz?
Ha érzelmileg és mentálisan instabilak vagyunk, azt idővel a fizikai jóllétünk is megsínyli. A folyamatos feszültség az alábbi tüneteket válthatja ki:
- koncentrációs zavarok,
- feledékenység
- fáradtság,
- alvászavarok,
- fejfájás,
- szorongás
- depresszió,
- ingerlékenység.
A tartós stressz komoly egészségügyi problémákat idézhet elő
Gyomorpanaszok: Az állandó, tartós stressz egyik legjellemzőbb tünete a gyomor környékén jelentkező fájdalom. Az állandó feszültség és szorongás oxigént von el, görcsös érzést okozva a gyomorban. Ez a szervezet természetes reakciója, a szimpatikus idegrendszer aktiválódása a stresszre.
Fokozott verejtékezést is kiválthat a megnövekedett stressz. Ez a fajta "pszichés izzadás" eltér a fizikai terhelés hatására fellépő izzadástól: stressz, valamint szorongás váltja ki, jellemzően az arcon, a tenyéren, a talpon és a hónaljban jelenik meg.
Az immunrendszer gyengülése: A folyamatos feszültség hatására jelentősen csökken az immunsejtek kortizol iránti érzékenysége. Ennek következményeként gyengül az immunaktivitás, aminek jellegzetes jele lehet például, hogy lassabban gyógyulnak a sebeink, illetve egy-egy sérülés után több időt vesz igénybe a felépülés. Tehát a stressz miatt gyengülhet az immunrendszer, emiatt pedig előfordulhat, hogy sűrűbben kell megküzdenünk felső légúti fertőzésekkel.
Libidó csökkenése: a stressz a nemi vágyra is hatással van. Egyes tanulmányok szerint a krónikus stressz a libidó csökkenéséhez vezet. A termékenységet mindkét nem esetében jelentősen ronthatja a folyamatos feszültség.
A tartós stressz hatása a szívünkre
Az American Heart Association (Amerikai Kardiológiai Társaság) szerint a stressz olyan viselkedéseket vált ki, amelyeknek negatív hatása van a szív egészségére. Hiszen stresszes helyzetekben a szervezetben adrenalin szabadul fel, amely emeli a vérnyomást, és gyorsítja a szívverést.
Egy 2014-es tanulmány szerint a stressz csökkenti a szív felé menő véráramot, elsősorban a nők esetében. A kutatók arra jutottak a vizsgálat során, hogy a szívkoszorúér-betegségben szenvedők esetében a stressz a nőknél háromszor inkább csökkenti a szív felé tartó véráramlást, mint a férfiaknál.
A stresszválasz része, hogy az artériák összehúzódnak, emiatt pedig emelkedik a vérnyomás és a pulzusszám, de tartósan növekedhet például a vércukor- és a vérzsírszint. Hosszú távon ez komoly károkat okozhat: jelentősen nagyobb lesz például az érelmeszesedés és – ahogy a tanulmányok eredményei is alátámasztják – a szívinfarktus rizikója.
