Dr. Kapocsi Judit , a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája segít a választásban.
A legfontosabb szempontok
Higanyos készüléket csak szakértőnek érdemes használnia
A kardiológiai rendelőkben többnyire higanyos készülékekkel mérnek, amelynek működtetéséhez szükséges a gyakorlat és a képzettség, mert "hallgatózni"is tudnia kell a használójának. Kapocsi doktornőtől tudható, hogy a higanyos vérnyomásmérő kiszorult a mindennapos gyakorlatból, az orvosok is csak speciális esetben használják, a betegeknek ez nem javasolt önálló mérésre. Erre a célra a félautomata, illetve automata felkaros vérnyomásmérők a legpraktikusabbak. Az automata vérnyomásmérők alapvetően áramlást mérnek, és abból számolnak vérnyomásértékeket , amelyek bizonyos számítások miatt kismértékben pontatlanok lehetnek. Ezzel tisztában vannak a kardiológusok is, ezért a vérnyomásnapló értékelésénél ezt a szempontot figyelembe is veszik például ritmuszavarok esetén.
Ismerni kell a félautomata és az automata készülék közti különbséget!
A félautomata vérnyomásmérő abban különbözik az automata vérnyomásmérőtől, hogy mérés során egy pumpa segítségével tudjuk felfújni a mandzsettát, míg automata készülék esetén bekapcsolás után egy gomb megnyomásával indítható a mérés. Utóbbi praktikusabb, különösen, ha idősebb, beteg személyről van szó.
Inkább karra helyezhető készüléket válasszunk!
Tudni kell, hogy a vérnyomás mérésénél nagyon fontos, hová helyezzük a mandzsettát. A felkaros mérőnél a mandzsettát a könyökhajlat fölött 1-2 cm-el kell felhelyezni. Ennél jóval nehezebb a csuklós készülék felhelyezése, hiszen itt nagyon fontos a kar pozíciója. Ezek a készülékek ráadásul nagy szórást mutatnak a mért értékekben, pontatlanok az eredmények, mivel a csuklómérő felhelyezésének apró változásai is jelentőst eltérést okoznak. Ezért ezek a készülékek nem igazán ajánlottak otthoni kontrollra.
Megfelelő mandzsettaméret
A vérnyomásmérő kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a mandzsetta mérete. Sokan alábecsülik a karuk körfogatát, és kicsi mandzsettát választanak. Vastagabb kar esetén nagyobb nyomásra van szükség az artéria összenyomásához, így ha kicsi a mandzsetta, megtévesztően magas eredményeket hozhat: a szisztolés vérnyomás akár 20 Hgmm-rel is magasabb lehet. A mandzsettának tehát biztonsággal át kell érnie a kart, jól kell záródnia a tépőzárnak, különben fals eredményeket kapunk. Ezért a vásárlás előtt mérjük le a saját vagy a megajándékozott karjának méretét a könyök fölött, és vessük össze az értéket azzal, ami fel van tüntetve a készülék mandzsettáján. Ha nincs ilyen szám, akkor kérjük az eladó segítségét.
Nem elég, ha csak ritkán és otthon mérünk
"Aki csak otthon és esetleg csak alkalmanként méri a vérnyomását, számos tényezővel nem számolhat. Főként azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az esetlegesen magasabb éjszakai értékekről sem tájékoztat néhány nappali mérés. Ezen kívü, ha valaki már gyógyszert szed a magas vérnyomására, annak hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni" - ismerteti dr. Kapocsi Judit, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
"Mindezek ellenőrzésére és a korrekt, átfogó eredmények érdekében az esetek többségében fontos lehet az ABPM, vagyis a 24 órás vérnyomásmérés. Maga a mérés úgy zajlik, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötjük egy kis övtáska méretű eszközzel, amelyet 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet, és fény derülhet akár az álcázott hipertóniára is. Ezzel a vizsgálattal választ kaphatunk olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek az egyes napszakokban és körülmények között, a fizikai aktivitás során, illetve pihenés, alvás közben. Ezek az eredmények a nyugalmi vérnyomásmérés értékeivel kiegészítve sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek."
