Egy felnőtt szervezetében hozzávetőleg 150 gramm kálium található, túlnyomó részt a sejteken belül. Esszenciális ásványi anyagként - a nátriummal együtt - kulcsfontosságú szerepet tölt be az ingerületátvitelben, illetve hozzájárul a normális izomműködéshez, továbbá részt vesz a vérnyomásszabályozásban is. Súlyos hiányállapot egészséges embereknél ritkán alakul ma már ki, elsősorban hányással, hasmenéssel járó megbetegedések esetén fordulhat inkább elő, hogy jelentősebben megcsappanjon a test káliumszintje. Ezzel együtt törekednünk kell a megfelelő napi bevitelre, amiben persze könnyebbséget jelent, hogy valamilyen mértékben szinte minden élelmiszerünk tartalmazza ezt a fontos ásványi anyagot.
Felnőttek számára mind a hazai ajánlás, mind az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása napi 3500 milligramm adekvát káliumbevitelt irányoz elő, ami a szív- és érrendszert is védi. És bár azt mondhatjuk, hogy ételeink többségében megtalálható ez az ásványi anyag, mégis a legutóbbi, 2014-ben lefolytatott Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) adatai szerint a hazai felnőtt lakosság körében az ideálisnál alacsonyabb a bevitt kálium mennyisége. A felmérés férfiaknál napi 3020, nőknél 2557 milligrammos bevitelt mutatott ki, egyszersmind csökkenést a 2009-es vizsgálat eredményeihez képest. Mindez egyfelől rámutat a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozási szokások követésének fontosságára, másfelől arra, hogy érdemes megfontolni a célzott pótlást táplálékkiegészítők segítségével.
Különösen hangsúlyos kérdés a káliumbevitel gyulladásos bélbetegségek fennállása esetén, mivel a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség egyaránt ronthatja az ételekkel, italokkal elfogyasztott kálium felszívódását. Ugyancsak fokozhatja az enyhe hiányállapot kialakulásának kockázatát egyes vízhajtó gyógyszerek és hashajtók alkalmazása. Ilyen esetekben célszerű tehát erről kezelőorvosunkkal konzultálni. Érdemes megemlíteni, hogy a káliumot túl is lehet adagolni, ugyanakkor egészséges veseműködés mellett ennek veszélye csak valóban extrém magas bevitel esetén áll fenn.
Magnézium, az idegrendszer őrangyala
Gyakran hallhatunk a magnézium kapcsán az idegrendszer működését támogató hatásáról, mindazonáltal egy ennél jóval sokoldalúbb ásványi anyagról beszélhetünk. Több száz enzim működésében játszik aktív szerepet, ezáltal részt vesz számos testi funkcióban, kezdve a fehérjeszintézistől az izmok és idegek működésén át egészen a szénhidrát-anyagcseréig és a vérnyomásszabályozásig. Éppen ebből kifolyólag az elégtelen bevitel, illetve az annak nyomán kialakuló hiányállapot is változatos panaszokat idézhet elő. A többi között felléphet ilyenkor fokozott fáradékonyság, idegrendszeri és anyagcserezavarok, valamint a vérkeringés is romolhat.
Egy átlagos felnőtt szervezetben körülbelül 25 gramm magnézium található, nagyjából egyenletes megoszlásban a csontokban és a lágy szövetekben, valamint jóval kisebb mennyiségben a véráramban. Férfiak számára a napi ajánlott magnéziumbevitel 350, nők számára 300 milligramm, amihez a legjobb étrendi forrást a leveles zöldségek, hüvelyesek, különböző gabonafélék, gyümölcsök, tej és tejtermékek, illetve halfélék jelentik. Az OTÁP kimutatásai szerint a magyar lakosság magnéziumbevitele általában véve kielégítő, mindazonáltal rendszeres sportolás mellett, illetve terhesség és szoptatás időszakában javasolt lehet törekedni a fokozott magnéziumfogyasztásra. Súlyosabb hiányállapot kockázata főként hasmenéssel járó gyomor-bélrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség és krónikus alkoholbetegség esetén merül fel.
A túlzottan alacsony magnéziumbevitel hosszú távon olyan biokémiai változásokat idézhet elő, amelyek fokozhatják egyes krónikus megbetegedések kialakulásának kockázatát. Kutatások szerint ezek között említhetjük a magas vérnyomást, egyes szív- és érrendszeri kórképeket, 2-es típusú diabéteszt, csontritkulást és migrént. Fontos tehát, hogy étrendünk kialakítása során erre az ásványi anyagra is kellő figyelmet szenteljünk, illetve szükség esetén pótoljuk táplálékkiegészítők segítségével.
