Mutatjuk a szívritmuszavar rizikófaktorait

Ha úgy érezzük, a szívünk nem szabályosan ver, rendszeresen egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, szapora, rendetlen szívműködést tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. Különösen komolyan kell venni a jeleket mindazoknak, akik bizonyos rizikófaktorokkal élnek. Ezekről és a megelőzendő következményekről beszélt dr. Sztancsik Ilona , a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Rizikófaktorok, amelyek fokozzák a szívritmuszavar kialakulásának veszélyét:

• Koszorúér-betegség, más szívproblémák és korábbi szívműtét: a többi között a beszűkült szívartériák, a szívinfarktus, az abnormális szívkamrák, a korábbi műtétek, a szívelégtelenség, a szívizomgyulladás és a veleszületett szívbetegségek is mind rizikófaktorai a szívritmuszavaroknak.
• Magas vérnyomás: a magas vérnyomás növeli a koszorúér-betegség kockázatát, valamint hozzájárul a bal kamra falának merevségéhez és megvastagodásához – ez pedig megváltoztathatja a szíven áthaladó elektromos impulzusokat.
  
• Pajzsmirigyproblémák: a pajzsmirigy alul- és felülműködés is kockázati tényező lehet a szívritmuszavarok szempontjából.
  
• Bizonyos gyógyszerek: bizonyos vény nélküli, megfázásra, köhögésre alkalmazó gyógyszerek, és egyes vényköteles gyógyszerek rizikófaktornak számítanak.
  
• Cukorbetegség: az elhanyagolt vagy nem kezelt cukorbetegség jelentősen növeli a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség kialakulásának veszélyét is.
  
• Alvási apnoé: az a rendellenesség, amely során valaki levegőért kapkodva ébred, nemcsak önmagában kellemetlen, de hozzájárul a bradycardia, a pitvarfibrillácó és más ritmuszavarok megjelenéséhez.
  
• Felborult elektrolitegyensúly: bizonyos elektrolitok, mint például a kalcium, magnézium, a kálium és a nátrium hatással vannak a szívben létrejövő elektromos impulzusokra. Ezért, ha túl magas vagy túl alacsony a szintjük, az megbolygathatja a szívritmust is.
  
• Alkohol, nikotin és koffein: a túlzott alkoholfogyasztás szintén a szív elektromos működését befolyásolhatja, míg a koffein, a nikotin és más stimulánsok felpörgethetik a szívritmust. Az illegális drogok természetesen még ennél is veszélyesebbek, akár halált is okozhat az általuk kiváltott kamrafibrilláció.
  

Komplett kivizsgálás szükséges

„A szívritmuszavar nem csak egy apró kellemetlenség. Bizonyos fajtái önmagukban is veszélyesek, de még az enyhébb ritmuszavarok is növelik például a stroke és a szívelégtelenség kockázatát” – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. Hozzátette: ezért fontos a gyanús panaszokkal orvoshoz fordulni, ahol el lehet dönteni, milyen vizsgálatok kellenek a diagnózishoz. A nyugalmi EKG mellett szükség lehet terheléses EKG -ra, 24 órás vagy 7 napos Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális vizsgálatokra.

Amint sikerült beazonosítani a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez a kiindulástól függően történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigykezeléssel, vaspótlással, a szervezet elektrolit-háztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással vagy katéteres ablációval. A cél a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód kialakítása.