Az uniós hivatal közlése szerint az unió 22 tagállamában a keringési betegségek, Dániában, Írországban, Franciaországban és Hollandiában pedig a rák volt a halálozások fő oka. Keringési betegségekben mintegy 1,7 millióan, míg rákbetegségben 1,2 millióan haltak meg egyetlen év alatt. A két betegségcsoport együttesen a halálesetek 55 százalékát tette ki az EU-ban, arányaiban a legkevesebbet Belgiumban (42 százalék), a legtöbbet pedig Bulgáriában (76 százalék). Az EU-tagországok közül a keringési rendszer betegségei okozta halálozások aránya Bulgáriában (61 százalék) volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Franciaországban (20 százalék). A rákbetegségek okozta halálozások aránya Írországban volt a legmagasabb (29 százalék) és Bulgáriában a legalacsonyabb (15 százalék).
A Covid-járvány európai terjedésének első évében a koronavírus a harmadik legfőbb halálok volt az uniós országokban, összesen csaknem 439 ezer halálesettel. A COVID-19 okozta halálesetek legmagasabb arányát Belgiumban (18 százalék) és Spanyolországban (15 százalék) jegyezték fel, míg a legalacsonyabbat Finnországban és Észtországban (1-1 százalék). Magyarországon a keringési betegségek az összes haláleset mintegy 47 százalékát okozták, a rák a halálesetek mintegy 20, a koronavírus pedig 2 százalékáért volt felelős 2020-ban. Az uniós országok között a 100 ezer lakosra jutó halálozási arány Bulgáriában volt a legmagasabb (1787) 2020-ban. Bulgáriát Románia (1622), Magyarország (1513), Litvánia (1482) és Lettország (1445) követte. Az uniós országok között a 100 ezer lakosra vetített halálesetek legalacsonyabb arányát Franciaországban (863) és Írországban (892) regisztrálták, megelőzve Luxemburgot (905), Finnországot (917) és Spanyolországot (919).
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: