Sokan keresik fel a kardiológusokat, mert úgy érzik, rendetlenkedik a szívük: erős bedobbanásokat, majd a szívverés kihagyását érzékelik. A jelenségről dr. Sztancsik Ilona , a KardioKözpont orvosa beszél.
Szívritmuszavar lehet?
Sokan azonnal szívritmuszavarra gondolnak, ha úgy érzik, néha kihagy a szívük. Pedig a legtöbbször egy teljesen természetes jelenségről van szó: a szívverésünk mozgás, alkohol vagy valamiféle serkentőszer hatására, illetve izgalom miatt is megváltozhat. A gyors szívverés és a szívritmuszavar két külön fogalom - magyarázza a kardiológus.
Amire az úgynevezett kihagyás utalhat, az többnyire az extraszisztolé, vagyis a soron kívüli szívverés, amelyet sok esetben egy rövid szívmegállás követ. A legtöbben ezt kimaradó dobbanásként, esetleg mellkasi fájdalomként érzékelik. Ám az is előfordulhat, hogy az soron kívüli szívverés utáni első dobbanás túl gyenge ahhoz, hogy elég vért juttasson a szívbe, így ezt kimaradásnak érzékeljük, az utána következőt pedig már túl erős dobbanásnak gondoljuk.
Lassulhat és gyorsulhat is a szívverés
A bradikardia , vagyis az úgynevezett lelassult szívverés sokáig nem okoz feltűnő tüneteket, de egy idő után gyengeséget, romló teljesítmény és a kimaradó dobbanást tapasztalhatnak az érintettek. Ha erre gyanakodunk, vagy a családban már előfordult szívbetegség, akkor érdemes mielőbb bejelentkezni egy kardiológiai kivizsgálásra. A lassú szív ugyanis nem képes elegendő vért pumpálni, így hosszú távon betegségekhez vezethet. A tachikardia, vagyis a felgyorsult szívverés pedig sokszor gyors és szabálytalan szívveréssel, szédüléssel, mellkasi fájdalommal, gyengeséggel, illetve szorongással hívja fel magára a figyelmet.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
A kimaradó szívverés olyan panasz, amelyet alaposan körül kell járni. Nem szabad pusztán a stressznek betudni a jelenséget. Az extraszisztolé és a feltételezett szívritmuszavarok kivizsgálása során először el kell végezni az alapvető fizikális vizsgálatokat, majd az adatoktól és a tünetektől függően az alábbi műszeres vizsgálatokat rendelheti el a szakorvos.
- Nyugalmi EKG: Szívritmuszavar kivizsgálásában döntő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ezzel képet kapunk a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről és annak vezetéséről.
- Szívultrahang: Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet szívultrahanggal lehet a legkönnyebben kimutatni.
- 24 órás Holter EKG: Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang nem mutat eltérést. Ilyenkor a 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavarokat felfedezni, amelyek ritkábban fordulnak elő. Ezek egy része szinte csak éjszaka vagy bizonyos aktivitások során jelentkezik.
- Labor- és további vizsgálatok: A ritmuszavar megjelenését számos olyan szervi probléma is okozhatja, amelyek jelenlétéről a laborvizsgálatok árulkodhatnak.
A fentieket kívül szükség lehet akár nyaki vagy hasi ultrahangra, más képalkotó vizsgálatokra, 24 órás vérnyomásmérésre, esetleg endokrinológiai-, tüdőgyógyászati- és hematológiai szakvéleményre is.
