Teljesen természetes, ha szívritmusunk felgyorsul fizikai aktivitás, stressz vagy izgalom hatására, akárcsak ha lelassul alváskor. Ugyanakkor az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a pitvari és kamrai ritmuszavarnak, még ha nincs is szívkoszorúér-betegségre utaló jel. A szerzett szívbetegségek ugyanis - mint például a szívinfarktus miatt kialakult szívizom-károsodás - jelentős rizikófaktorai a szívritmuszavar kialakulásának. A hegesedés vagy a kóros szöveti lerakódások például bradycardiát, azaz lelassult szívverést, kamrai extraütéseket okozhatnak, míg más betegségek a szív ingervezető rendszerének zavarához vezethetnek, ami pedig akár tachycardiát, vagyis felgyorsult, szabálytalan szívveréssel járó ritmuszavart is eredményezhet.
"Az ismert szív-érrendszeri betegeket rendszeresen monitorozni kell, elsősorban EKG-val vizsgálva a szívritmust. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a ritkán jelentkező ritmuszavarokat így nem lehet megfigyelni, illetve nem minden ritmuszavarnak van tetten érhető tünete" - mutatott rá dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. Hozzátette, hogy a pontos diagnózishoz éppen ezért fel kell figyelni az olyan, esetlegesen jelentkező szimptómákra is, mint a légzési nehézség, a fáradtság, a repkedő érzés a mellkasban, a mellkasi diszkomfort és az ájulás.
Életmódunk is növelheti a kockázatot
Az életkor előrehaladtával óhatatlanul szaporodó betegségeken kívül léteznek olyan veleszületett betegségek is, amelyek növelik a szívritmuszavar rizikóját. Például gyermekkorban egy veleszületett genetikai rendellenesség miatt alakulhat ki a hosszú QT-szindróma , amely a szív ingervezető rendszerének zavara, és amely szokatlanul gyors szívritmust is eredményezhet. Bizonyos, a szervezetben megtalálható kémiai anyagok is okozhatnak aritmiát. A kálium, a magnézium és a kalcium túl magas vagy túl alacsony koncentrációja például jelentősen befolyásolja a szívműködést.
Ezen kívül a függőségeket okozó szerek (alkohol, dohány, kábítószerek és gyógyszerek) is kihatnak a szívműködésre, mi több, akár a szívritmuszavarra szedett készítmények is okozhatnak ritmuszavar-epizódot. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a gondos diagnózis és gyógyszerválasztás, valamint a rendszeres kontroll jelentőségét.
Lehetőségek a megelőzésre
A szakember szerint az egészségtudatos életmódon túl az évenkénti, kétévenkénti kardiológiai vizsgálat a legfontosabb lehetőség a kezünkben. "Mindazoknak, akiknek családi hajlamuk van a szív-érrendszeri betegségekre, akik cukorbetegek vagy magas vérnyomásssal, pajzsmirigy-betegséggel, alvási apnoéval küzdenek, akik dohányoznak, alkoholfüggők, vagy tudatmódosító szereket szednek, fontos lenne, hogy kivizsgáltassák magukat. Ugyanez érvényes azokra is, akiknek szívbetegségük van, akik ismert koszorúérbetegek, vagy egy korábbi infarktus miatt károsodott a szívizomszövetük" - hangsúlyozta dr. Sztancsik Ilona.
A kivizsgálás során a nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális vizsgálatokra. Amint sikerült beazonosítani a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigykezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással vagy katéteres ablációval. A cél a hatékony, biztonságos kezelés és a személyre szabott életmód kialakítása.
