A négy üregből, pontosabban két-két pitvarból és kamrából álló szerv igazán impozáns tulajdonságokkal rendelkezik, hiszen a tömege túlnyomó részét adó izomszövet fáradhatatlan, ráadásul önálló ingerképző rendszerének köszönhetően saját maga irányítja az összehúzódásait. A szív percenként átlagosan 60-100 alkalommal dobban, ami - a magyarországi születéskor várható élettartammal számolva - összesen több mint 3 milliárd összehúzódást jelent egy emberöltő során. Egy-egy összehúzódással mintegy 5 liter vért mozgat meg az érrendszerben, ami egy élethosszra kivetítve nagyjából 8 ezer olimpiai medencényi mennyiség keringetésének felel meg.
Hiába azonban a szinte felfoghatatlan mértékű munkabírás, szívünkkel rengeteg probléma is adódhat. A szív- és érrendszeri betegségek évente több tízezer emberéletet követelnek Magyarországon, az összes haláleset közel felénél ezek a kórképek bizonyulnak végzetesnek. Majd' kétszer annyi honfitársunk hal meg ilyen okból, mint daganatos megbetegedések következtében, és majdnem hússzor annyian, ahányan balesetek során. Mi több, a szív- és érrendszeri betegségek világszerte a legfőbb haláloknak számítanak: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint csak a 2015-ös évben 17,7 millió ember hunyt el emiatt, köztük 7,4 millióan szívkoszorúér-betegség, 6,7 millióan stroke következtében.
Erre a veszélyre hivatott felhívni a figyelmet a szív világnapja , amelyet a Szív Világszövetsége (World Heart Federation) indított útjára 2000-ben. A kezdeményezés szeptember utolsó vasárnapján igyekszik középpontba állítani, hogy miként járulhatunk mi magunk is hozzá szívünk egészségének megőrzéséhez, ezáltal a súlyos, akár végzetes betegségek kialakulásának megelőzéséhez.
Lesújtó számok
"A szív- és érrendszeri betegségek jelentős része a civilizáció fejlődésével együtt fejlődött ki, életmódunknak ugyanis igen hangsúlyos a szerepe e kórképek kialakulásában és súlyosbodásában, illetve ezzel együtt a prevencióban is" - mutatott rá dr. Erhardt Bernadett, az Oxygen Medical belgyógyász, kardiológus szakorvosa. Hozzátette, a helytelen táplálkozás, a dohányzás , a mozgásszegény életmód és a stressz mind-mind komolyan növeli a kockázatot. Fontos lenne ugyanakkor, hogy tudatos elhatározással változtassunk a káros szokásokon, mert bár az orvosi kezelések folyamatosan fejlődnek, a leghatékonyabb módszert továbbra is a betegségek kialakulásának megelőzése jelenti. "Van ugyan a társadalomnak egy olyan rétege, amely tényleg odafigyel a szíve egészségére, de összességében a prevenció terén bőven van még hova fejlődnünk" - mutatott rá.
Sajnos a számok nem hazudnak, a magyar lakosságra nézve valóban fokozott veszélyt jelentek a szív-érbetegségek. Ami a halálozásokat illeti, a kontinens országai közül csupán Litvániában, Lettországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet az Eurostat 2014-es adatai szerint. Franciaországban viszont alig több mint kétszer annyi haláleset történik ilyen betegségek nyomán évente, mint Magyarországon, miközben az ottani lakosság lélekszáma közel hétszerese a magyarénak. Kétségtelen tehát, hogy a problémát nem lehet egyetlen legyintéssel elintézni, annál ugyanis lényegesen nagyobb a baj.
Mit tehetünk?
A megelőzésben fontos lépés a leszokás a dohányzásról, akárcsak a rendszeres, heti 4-5 alkalommal folytatott testmozgás. "Az étrend kialakítása során törekedni kell a zsír- és a sóbevitel csökkentésére, mivel ezek nagyban hozzájárulnak az atherosclerosishoz, azaz az érelmeszesedéshez , amely növeli az infarktust megelőző állapotok, illetve végső soron az infarktus kialakulásának kockázatát. Sajnos meglévő hajlam esetén a betegségek kialakulásának kockázata nagyobb, ettől függetlenül életmódunk igenis jelentős szerepet visz a megelőzésben" - mutatott rá dr. Erhardt.
A doktornő kitért rá, hogy bizonyos rizikófaktorok fennállása esetén mindenképpen szükséges a rendszeres szűrővizsgálat, hogy az esetleges betegségeket minél hamarabb felfedezzék, és hogy elkezdődhessen a kezelés. A főbb rizikófaktorok között érdemes megemlíteni a pozitív családi anamnézist, azaz ha valakinek a családjában visszatérő problémát jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek. Az elhízás és olyan társbetegségek megléte, mint a magas vérnyomás (hipertónia) és a cukorbetegség szintén növeli a kockázatot. Ami a nemek közötti megoszlást illeti, a férfiaknál főként 45-50 éves kortól, a nőknél pedig a menopauza után emelkedik az ilyen típusú kórképek megjelenésének veszélye.
Egyes tünetek is felhívhatják a figyelmet a szív és az erek állapotának romlására, megbetegedésére. Leggyakrabban az alábbi panaszok adhatnak okot gyanakvásra, egyúttal pedig az orvosi segítségkérésre:
- mellkasi fájdalom
- légszomj, fulladás
- a terhelhetőség csökkenése
- szabálytalan, szapora szívverés
- lábdagadás
- ájulás, eszméletvesztés
- tartósan magas (140/90 Hgmm feletti) vérnyomásértékek az otthoni mérés során.
