Hogy valóban szükséges-e a PTS elkerüléséhez a kompressziós terápia - és ha igen, akkor meddig -, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.
Mi az a PTS?
A poszttrombotikus szindróma (PTS) a mélyvénás trombózis (DVT) gyakori következménye. Az állapot során súlyos vérellátási zavar alakul ki, a végtag bőrének, felületes szöveteinek vénás keringése romlik, és olyan tüneteket okoz, mint a bőr barnás elszíneződése, ödéma, visszértágulatok, illetve erősebb fájdalom. Hátterében az áll, hogy a trombózis után a hibás vénabillentyűk, a trombózist okozó faktorok ott maradnak. Megfelelő kezelés nélkül a DVT utáni 10 évben az esetek mintegy 80 százalékában kialakul a poszttrombotikus szindróma, melynek nagy veszélye a lábszárfekély és egy újabb trombózis kialakulása.
Kell-e vagy nem a kompressziós harisnya?
A PTS megelőzésében nagy szerepet játszik a megfelelő dózisú és szakember által meghatározott ideig tartó véralvadásgátló kezelés, valamint a kompressziós terápia. A kompressziós harisnya működése elve azon alapul, hogy a kompresszió hatására a felületes vénák összenyomódnak, a vénás keringés a mélyen fekvő vénákba terelődik és ott fokozódik - ezáltal megszűnik bennük a vénás vér pangása.
A harisnya viselése azonban sokaknak kisebb kellemetlenséget jelent, hiszen szoros, ráadásul melegít - ezért nyaranta sokan inkább mellőzik a használatát. De vajon szükséges egyáltalán hosszú hónapokig viselni, vagy a trombózist követő rövid időn belül meg lehet válni tőle?
A kompressziós harisnya bevált módszer a poszttrombotikus szindróma kialakulásának csökkentésére. Ráadásul az ödémát és a fájdalmat is csökkenti, ezért hiba lenne azt gondolni, hogy csakis kényelmetlenséggel jár a viselése. Arra, hogy meddig kell használni, nincs általános szabály, ez ugyanis nagyban függ az illető adottságaitól (pl. BMI, visszértágulatok mértére, folyadékfogyasztás, egyéb betegségek, álló/ülőmunka stb.). Ez ügyben tehát érdemes kikérni szakember véleményét, aki ultrahanggal is ellenőrizheti a felületi és a mélyen fekvő vénák állapotát, ugyanis ezek is befolyásolják a kompressziós harisnya viselési idejét- mondja prof. Blaskó György, aki a páciensek visszajelzései alapján elnyerte a Trombózisközpont Év kiváló orvosa díjat.
A legnagyobb szerepe a megfelelő véralvadásgátló terápiának van
A szakember azonban figyelmeztet arra, hogy a megfelelő életmód és a kompressziós terápia fontos a PTS megelőzése céljából, és az esetek legnagyobb részében fél-egy évig javasolja a hordását. Este nyugalomban nem szükséges viselni.
A kompressziós fokozat meghatározása nagyon fontos, mert túl szoros harisnya kellemetlenségeket okozhat. Az ún. "fásli" (amiből igen sokféle minőségű, árú, stb. létezik) előnye, hogy egy un. nyomásgrádiens kialakulására van mód: ez azt jelenti, hogy a boka körül és felette a fáslit szorosra tekerjük és felfelé haladva a nyomást csökkentjük és így viseljük az eszközt napközben. Igen fontos a harisnya megfelelő hossza is (a thrombus helyzetétől függően) nehogy pont ott szorítsuk el a keringést, ahol arra a legnagyobb szükség van- mondja prof. Blaskó György, aki hozzátette, hogy érdemes az első pár alkalommal szakasszisztens segítségét igénybe venni.
Azt azonban fontos tudni, hogy a megelőzésben a legnagyobb szerepe a véralvadásgátló terápiának van. Fontos, hogy a kumarint tartalmazó gyógyszer szedése esetén az INR 2-3 között legyen, ezért ennek rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen - ha ettől az érték eltér, úgy dózismódosítást vagy más készítményre való áttérést javasolhat az orvos. Érdemes tudni, hogy az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) esetében INR ellenőrzésre nincs szükség, ráadásul legújabb vizsgálatok szerint a PTS előfordulása is kisebb a NOAC-ot szedő betegeknél, mint azoknál, akik K-vitamin antagonistákat (kumarin) alkalmaznak.
Forrás: Trombózisközpont
