Bár régebben hazánk Európában sereghajtónak számított a trombózisos megbetegedések gyógyíthatósága terén, napjainkra a helyzet megváltozott, hála a fejlettebb diagnosztikának és genetikai vizsgálatoknak. A Trombózisközpont anyagában Prof. Blaskó György válaszol a témát érintő kérdésekre.
Nagyon kevesen foglalkoznak ezzel a területtel behatóbban, miért?
Azt, hogy miért "antipatikus" az orvosok számára a véralvadás rendszere, én sem nagyon értem, nyilván szubjektív okokból. Az azonban biztos, hogy ha fennáll a trombózis veszélye, és nem adnak alvadásgátlót, akkor ezt kisebb mulasztásnak érzik, mintha az adott gyógyszer túladagolásától vérzés lépne fel (hiszen azt biztos ő okozta). Én ezzel nem értek egyet, mert a megelőzés a legfontosabb.
A média egyre többet foglalkozik a trombózissal, és egyre több ilyen esetről is hallani. Vajon régebben is ennyi trombózisos megbetegedés volt, vagy az elmúlt időszakban valamiért tényleg több embernél alakul ki?
Bár egyre többször hallani ilyen esetekről, régebben több volt a trombózis , mert igen kevesen foglalkoztak vele. Azonban a megbetegedési és halálozási mutatók e területen Európa sereghajtójának mutattak minket, míg a környező országok - társadalmi berendezkedéstől függetlenül - sokkal jobban álltak. A Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság - melynek akkor elnöke voltam - állt az élére István Lajos el nem évülő aktivitásával egy széleskörű akciónak, amelyet a gyógyszeripar is támogatott: ennek eredményeképpen a mutatók 2000-re annyira javultak, hogy elértük a szomszéd országok 1990-es színvonalát, és azóta a középmezőnyhöz tartozunk. Ma már a diagnosztika sokkal fejlettebb, ezért sokkal több trombózist diagnosztizálunk, ráadásul lényegesen korábban, és sokkal jobb esélyei vannak a betegnek a genetikai vizsgálatokra is, ami életre szóló döntéseket hozhat.
Ön szerint ma az emberek mennyire tájékozottak a trombózissal kapcsolatban?
Örvendetesen megnőtt az átlagemberek körében a trombózisról szóló információ mennyisége, ezért sokkal többen gondolnak rá időben, aminek következtében a halálozások száma lényegesen csökkent. Ebben óriási szerepe van a médiának és a családoknak szóló programoknak, amelyek jelentősége felbecsülhetetlen!
Ma már egyszerű vérvizsgálatból is megállapítható, hogy van-e valakinek hajlama trombózisra vagy sem. Ennek főleg fogamzásgátló szedése előtt lenne nagy jelentősége. Ön hogy látja, mennyire veszik ezt igénybe?
A trombofíliával - azaz a trombózishajlammal - kapcsolatos genetikai vizsgálatok nem olcsók, ezért rutinszerűen nem ajánlják alkalmazni. És hogy a nőgyógyászati protokoll előírja, még nem jelenti, hogy minden lány szülei képesek kifizetni! Azokban az esetekben azonban, amikor a trombózisra vonatkozólag a családi halmozottság nyilvánvaló, a trombózis fiatal korban vagy szokatlan helyen lép fel, mindenképpen helyes lenne a támogatott kivizsgálás. Gondoljanak az élsportolók hirtelen halálára a pályán: több esetben ki nem vizsgált trombofília állt a háttérben, és a túlterhelés okozta változások vezettek a végzetes tüdőembóliához !
Miben látja a hiányosságot a trombózisprevenció/kezelés kapcsán?
A trombózis kezelése, a tüdőembólia megelőzése igen sok kívánnivalót hagy maga után: nem tartják a betegeket INR 2-3 között, hamar abbahagyják az alvadásgátlós kezelést, és az ellenőrzés is rosszul szervezett, így gyakran hosszadalmas: sok utánajárást raknak a betegre. Igaz, hogy a nőgyógyászok néha elküldik a fiatal lányokat fogamzásgátlókezelés előtt az un. V faktor Leiden mutációjának vizsgálatára, de ez nem általános, továbbá a többi trombogén - vagyis trombózist okozó - tényező miatt nem vizsgálják őket.
