A poszttrombotikus szindróma jelei
A trombózis megfelelő kezelése nemcsak az életveszély elhárításáról szól, hanem arról is, hogy a beteg hosszú távon is aktív, egészséges életet folytathasson. Ehhez nagyon fontos a rendszeres, orvos által meghatározott véralvadásgátló kezelés, valamint az életmódváltás (egészséges étkezés, mozgás, dohányzásról való leszokás). Amennyiben ezeket a páciens betartja, úgy kisebb az esélye a szövődmények kialakulásának.
"A poszttrombotikus szindróma (PTS) a mélyvénás trombózis egy gyakori szövődménye, amely ingadozó, többnyire 2 alatti INR esetén igen nagy eséllyel kialakul. Fő veszélye, hogy általában 5-8 évvel a trombózis után jelentkezik krónikus vénás keringési zavar formájában, amikorra a beteg már teljesen elvesztette korábbi ismereteit, tapasztalatait a trombózissal kapcsolatban" - mondta el prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Az állapot akkor lép fel, amikor a trombózis utókezelése nem megfelelő, hiszen a meghibásodott vénabillentyűk továbbra is ott maradnak. Ekkor a vénás keringés még tovább romlik, pangás alakul ki, és emiatt nem tud elegendő oxigén szállítódni a sejtekhez, szövetekhez. A PTS jellemző tünetei a fájdalom, visszerek, ödéma, kialakulhat az érintett végtagon orbánc, fekély , de egy újabb trombózisnak is kiváló táptalajul szolgál.
Hogy ez elkerülhető legyen, és hogy csökkentse a fájdalmat, fontos, hogy a páciens betartsa orvosa utasításait, viseljen kompressziós harisnyát, mozogjon, szabaduljon meg az esetleges súlyfeleslegétől, valamint járjon rendszeresen INR ellenőrzésre (amennyiben kumarinszármazékot szed). Általában elmondható, hogy az a jó, ha a beteg életének minimum 80 százalékát 2,5 körüli INR értékkel tölti. Amennyiben valamilyen oknál fogva nehézkes beállítani az INR szintjét (vagy ha nem szeretne állandó ellenőrzésre járni), úgy a beteg - orvosával konzultálva - áttérhet valamelyik új típusú véralvadásgátlóra (NOAC).
Kialakulhat egy újabb trombózis?
Azoknál, akiknél egyszer már kialakult trombózis, megnő az esélye annak, hogy újból kialakuljanak vérrögök. Éppen ezért a legtöbben tartanak attól, hogy ismét bekövetkezik náluk a probléma, és már egy enyhébb lábfájdalom esetén is ott lebeg előttük az újabb trombózis képe.
A legrosszabbra akkor kell gondolni, ha a fájdalom mellett livid (hamuszínű, kékes) elszíneződést, ödémát is tapasztalnak, valamint, ha mozgásra a panasz fokozódik. Az is egy figyelemfelhívő jel lehet, ha a lábfejet visszafeszítve a fájdalom rosszabb. Ugyanakkor egyértelműen kizárni a trombózist csakis labor- és ultrahangos vizsgálattal lehet, mivel a probléma nem mindig jár észrevehető tünetekkel.
Amennyiben nem trombózis áll a fájdalom mögött, úgy lehet, hogy PTS váltotta ki a panasz, ahogy az is előfordulhat, hogy a beteg egyszerűen csak megerőltette a lábát. Mivel a trombózis után a PTS részeként visszértágulatok jelenhetnek meg, illetve a már meglévők súlyosbodhatnak, így könnyen lehet, hogy visszérfájdalom a panasz okozója, esetleg tromboflebitis , azaz felületi visszérgyulladás alakult ki.
Tromboflebitis esetén a kitágult vénában nagyfokú pangás alakul ki, és emiatt gyulladás lép fel. Jellemző tünetei a fájdalom, a nyomásérzékenység, az érintett véna feletti vörös elszíneződés, duzzanat, esetleg láz. Maga a felületes visszérgyulladás ártalmatlan állapot, ami akár magától is meggyógyulhat, ám ennek ellenére fontos komolyan venni, hiszen a probléma könnyen a mélyen fekvő vénákra is kiterjedhet, mélyvénás trombózist idézve elő. Gyulladáscsökkentőkkel, borogatással kezelhető.
