Aki dohányzik, az tényleg nem tud elhízni?

Sokan azzal magyarázzák azt, hogy nem szoknak le a dohányzásról, hogy akkor elhíznának. Egy új tanulmány ugyanakkor bebizonyította, hogy a cigizés egyáltalán nem nyújt védelmet a plusz kilók ellen.

Bár a dohányosok testtömege általában alacsonyabb, mint a nemdohányzóké, egy új tanulmány megállapította, hogy mind a dohányzás megkezdése, mind az élethosszig tartó cigizés növelheti a hasi zsír, különösen a zsigeri zsír mennyiségét. Ez pedig hosszú távon jelentősen megemelheti a szívbetegség, a cukorbetegség, a szélütés és a demencia kockázatát is – olvasható az EurekAlert! cikkében.

dietetikus egy nő derékkerületét méri
Sokan azzal magyarázzák azt, hogy nem szoknak le a dohányzásról, hogy akkor elhíznának. Fotó: Getty Images

Meglepő eredmények

A zsigeri zsírnak a belső szervek közötti zsírfelhalmozódást nevezik. Ez nehezen látható, és akár a lapos a hasú egyének testében is fokozottan jelen lehet. Az említett tanulmányban – amelyet a Koppenhágai Egyetem Metabolikus Kutatási Központjának kutatói készítettek – az úgynevezett mendeli randomizáció (MR) segítségével vizsgálták meg, hogy a dohányzás növeli-e a hasi zsír mennyiségét. Ez a módszer egy gén különböző változatainak elemzésével vizsgálja, hogy egy tényező mekkora szerepet játszik egy betegség kialakulásában.

A tudósok azt látták, hogy vannak olyan gének, amelyek a dohányzási szokásokhoz kapcsolódnak, és olyanok is, amelyek a testzsíreloszláshoz. A derék-csípő arányok alapján viszont arra a következtetésre utalnak, hogy más tényezőktől függetlenül már önmagában a dohányzás is felelőssé tehető a hasi és a zsigeri zsír magas szintjéért.

Ezek az eredmények közegészségügyi szempontból is jelentősek, ugyanis bizonyítják, hogy mennyire fontos még több pénzt és energiát fektetni a dohányzás megelőzésére és csökkentésére irányuló kampányokba. Ez ugyanis a hasi zsigeri zsír és az azzal kapcsolatos krónikus betegségek gyakoriságának mérsékléséhez is hozzájárulhat. A lakosság egyik fő egészségügyi kockázatának csökkentésével tehát közvetve egy másik jelentős egészségügyi kockázatot is csökkenthetnénk” – magyarázta Germán D. Carrasquilla, a tanulmány vezető szerzője.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +10 °C
Minimum: +5 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadozás a déli órákig még a déli megyékben is, majd egyre inkább csak az északkeleti, keleti tájakon fordulhat elő. Délután az északkeleti, keleti részeket leszámítva ismét egyre többfelé várható időszakos eső. A keleties irányú szelet helyenként élénk lökések kísérhetik, majd északi, északkeleti irányba fordul az áramlás.A hőmérséklet csúcsértéke nagyrészt 9 és 12 fok között alakul, de a keleti és déli naposabb részeken ennél néhány fokkal magasabb, az északnyugati, nyugati vidékeken pedig alacsonyabb értéket is mérhetünk. A késő esti hőmérséklet 3 és 9 fok között valószínű. A frontra érzékenyeknél gyakrabban fordulhat elő fejfájás, migrén, fáradékonyság, levertség.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra