Aki dohányzik, az tényleg nem tud elhízni?

Sokan azzal magyarázzák azt, hogy nem szoknak le a dohányzásról, hogy akkor elhíznának. Egy új tanulmány ugyanakkor bebizonyította, hogy a cigizés egyáltalán nem nyújt védelmet a plusz kilók ellen.

Bár a dohányosok testtömege általában alacsonyabb, mint a nemdohányzóké, egy új tanulmány megállapította, hogy mind a dohányzás megkezdése, mind az élethosszig tartó cigizés növelheti a hasi zsír, különösen a zsigeri zsír mennyiségét. Ez pedig hosszú távon jelentősen megemelheti a szívbetegség, a cukorbetegség, a szélütés és a demencia kockázatát is – olvasható az EurekAlert! cikkében.

dietetikus egy nő derékkerületét méri
Sokan azzal magyarázzák azt, hogy nem szoknak le a dohányzásról, hogy akkor elhíznának. Fotó: Getty Images

Meglepő eredmények

A zsigeri zsírnak a belső szervek közötti zsírfelhalmozódást nevezik. Ez nehezen látható, és akár a lapos a hasú egyének testében is fokozottan jelen lehet. Az említett tanulmányban – amelyet a Koppenhágai Egyetem Metabolikus Kutatási Központjának kutatói készítettek – az úgynevezett mendeli randomizáció (MR) segítségével vizsgálták meg, hogy a dohányzás növeli-e a hasi zsír mennyiségét. Ez a módszer egy gén különböző változatainak elemzésével vizsgálja, hogy egy tényező mekkora szerepet játszik egy betegség kialakulásában.

A tudósok azt látták, hogy vannak olyan gének, amelyek a dohányzási szokásokhoz kapcsolódnak, és olyanok is, amelyek a testzsíreloszláshoz. A derék-csípő arányok alapján viszont arra a következtetésre utalnak, hogy más tényezőktől függetlenül már önmagában a dohányzás is felelőssé tehető a hasi és a zsigeri zsír magas szintjéért.

Ezek az eredmények közegészségügyi szempontból is jelentősek, ugyanis bizonyítják, hogy mennyire fontos még több pénzt és energiát fektetni a dohányzás megelőzésére és csökkentésére irányuló kampányokba. Ez ugyanis a hasi zsigeri zsír és az azzal kapcsolatos krónikus betegségek gyakoriságának mérsékléséhez is hozzájárulhat. A lakosság egyik fő egészségügyi kockázatának csökkentésével tehát közvetve egy másik jelentős egészségügyi kockázatot is csökkenthetnénk” – magyarázta Germán D. Carrasquilla, a tanulmány vezető szerzője.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +23 °C
Minimum: +14 °C

A keleti tájakon egyre intenzívebbé válik a felhőképződés, de ezzel együtt is ott számíthatunk a legtöbb napsütésre - ezzel szemben elsősorban a nyugati határ közelében tartósabban felhős vidékek is lehetnek. Több kiterjedt csapadékrendszer is halad fölöttünk délnyugatról északkeleti irányba, sokfelé számíthatunk esőre, záporra, zivatarra, több helyen jelentős mennyiség valószínű. Kiemelten az ország déli és keleti részén nagy méretű jéggel, károkozó szélrohamokkal kísért heves zivatarokra is számítani kell! Zivataroktól függetlenül is egyre nagyobb területen megerősödik az északnyugatira, nyugatira forduló szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 22 és 30 fok között alakul, de a keleti határ mentén 30 fok fölé is melegedhet a levegő, míg a nyugati országrészben több fokkal hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 14 és 21 fok közé hűl le a levegő. Egy érkező hidegfront okozhat tüneteket - főként levertséget és fejfájást - az arra érzékenyeknél.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra