Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta elmondja, mit érdemes számításba venni a mérésnél.
Nem érdemes tartogatni
Nemrégiben koreai kutatók tettek közzé egy kutatást, amelybe 172, 40 és 60 év közötti nőt vontak be. Egyikük sem szedett magasvérnyomás-gyógyszert, és nem voltak urológiai betegségeik, valamennyien normál BMI-vel rendelkeztek. Náluk a kutatók a vese telítettségét és a vérnyomást mérték, előbbit hasi ultrahanggal, utóbbit vérnyomásmérővel. Az eredményekből kiderült, hogy a legalább 3 órán át visszatartott vizelet felvitte a vérnyomásértékeket. Vizelés előtt átlagosan 124.2 ± 20.8 Hgmm volt a szisztolés érték és 78.3 ± 13.3 Hgmm a diasztolés, míg ürítés után mindkét érték csökkent. A szisztolés érték 120.0 ± 21.0 Hgmm-re, a diasztolés érték pedig 75.4 ± 12.3 Hgmm-re. A szakértők szerint tehát a vérnyomást érdemes mindig vizeletürítés után mérni, amikor a vese üres.
Hogyan hat egymásra a vese és a szív működése?
Különösen a vesebetegeknek és a családjuknak érdemes tisztán látni, hogy a vesék működése hatással van a szív munkájára is. A vesék ugyanis létfontosságú szerepet játszanak az anyagcsere során keletkező salakanyagok kiválasztásában, kiürítésében a testből, egyes hormonok termelésében, a testnedvek összetételének kialakításában. A vese a keringési rendszer létfontosságú részeként a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomásunk kiegyenlítettségét. Ezért tehát bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül hat a szív funkcióira. Ugyanakkor az összefüggés kétirányú: a keringési rendszer betegségei is visszahatnak a vese működésére, ugyanis a szív-érrendszeri betegségek amellett, hogy elősegítik a vesebetegség kialakulását, a vesebetegeknél sokszorosára emelik az olyan betegségek kockázatát, mint a szívelégtelenség, a szívinfarktus és a stroke.
Mire figyeljünk a vérnyomásmérésnél?
"A vérnyomás mérésére érdemes kiemelt figyelmet szentelni, különösen, ha problémára gyanakszunk, esetleg a már kialakult magasvérnyomás-betegséget kontrolláljuk" - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
A mérés előtt pár percet töltsünk nyugalomban, sőt az előző félórában már ne dohányozzunk, ne kávézzunk, ne végezzünk megerőltető mozgást - és menjünk el előtte vécére! Mérés közben támasszuk meg a hátat és az alkart. Ugyanis ha nem támasztjuk meg a hátát, vagy ülve mérünk, a diasztolés vérnyomás kb. 5 Hgmm-rel magasabb lesz, mintha feküdnénk. Viszont ha keresztbe tesszük a lábunkat, az a szisztolés értéket növelheti meg. Az első mérés után várjunk egy-másfél percet, és ugyanazon a karon, ugyanabban a pozícióban mérjük meg még egyszer a vérnyomást. Amennyiben a két mért érték között 4 Hgmm-nél nagyobb a különbség, 1-2 perc múlva mérjünk ismét. Mind a három értéket és a pulzusszámot is jegyezzük fel.
A jól beállított vérnyomást elég heti 2-3-szor mérni, de ha panasz jelentkezik vagy éppen gyógyszeres beállítás alatt állunk, és van mód a mérésre, akkor naponta akár 2-3 mérés is hasznos lehet, a kezelőorvossal megbeszélve. Az eredményeket ajánlott egy naplóban vezetni, ami nagyon hasznos segítség az orvosnak. Megfelelő életmóddal és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel a vérnyomás normál tartományban tartható, és megelőzhető számos komoly következmény, mint például az infarktus, az agyvérzés, a szívelégtelenség vagy akár a más szerveket érintő szövődmények.
