Komolyan kell venni a jeleket
Ki ne érezte volna már, hogy majdnem kiugrik a szíve egy-egy komolyabb fizikai megterhelés vagy nagyobb izgalom hatására? A felgyorsult szívverés ilyen körülmények közt normális, nyugalmi állapotban viszont nem szabad természetesnek venni csak azért, mert elhagytuk az ötödik vagy hatodik X-et. A felgyorsult szívverésnek ugyanis számos oka lehet, amelyek közt néhány akár szívritmuszavarhoz is vezethet.
"Ha bedobban vagy éppen kihagy a szívünk, akkor ezt ne tekintsük a korral járó 'rendetlenkedésnek', hanem feltétlenül forduljunk orvoshoz. Tegyünk így akkor is, ha gyengeséget, mellkasi fájdalmat, szorítást, légszomjat, szédülést tapasztalunk, vagy ha azt vesszük észre, hogy levegőért kapkodunk , ha fel kell gyalogolnunk néhány emeletet vagy pár métert szaladnunk kell a busz után. A teljesítőképesség saját magunkhoz mért csökkenését mindig figyelmeztető jelnek kell tekintenünk" - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona.
A mozgás idősebb nőknél is csökkenti a szívritmuszavar esélyét
Lehet, hogy demiszexuális vagy? Derítsd ki! – kvíz
Sok esetben előfordul, hogy a szív működésében tapasztalt tünetek még nem igényelnek orvosi kezelést, de életmódbeli változtatást mindenképp. A Journal of the American Heart Association című szaklapban megjelent publikáció szerint ha növeljük mozgásunk intenzitását vagy mennyiségét, csökkenthetjük a pitvarfibrilláció (a szívritmuszavar egy formája) rizikóját.
A Stanford Egyetem kutatói 81 ezer menopauzán túli hölgyet vizsgáltak, akik 50 és 79 év közöttiek voltak. Arról kérdezték őket, hogy milyen gyakran edzenek, mozognak. Az edzés mennyiségének és hatékonyságának kifejezésére a MET-egységeket használták. A MET vagy "metabolikus együttható" kifejezi, hogy bizonyos gyakorlatok elvégzéséhez mennyi energiára van szükség az üléshez mint alaptevékenységhez viszonyítva. Az egy hétre vonatkoztatott 9 MET például megfelel 30 percnyi fürge sétának a hét 6 napján vagy egy órányi könnyedebb biciklizésnek kétszer egy héten. A kutatók 11 éven keresztül vizsgálták az érintett nőket, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik 9 MET-egységnyi vagy több edzést végeztek hetente, 10 százalékkal csökkentették a pitvarfibrilláció kialakulásának esélyét. Még a 3 MET-egységnyi mozgásnak is volt értelme: ez 6 százalékkal redukálta a rizikót. Ez a mozgásmennyiség körülbelül félórányi tempós sétának felel meg egy héten kétszer. Vagyis az idősebb hölgyek mozgásának bizonyított szívvédő hatása van, és még fokozottabban igaz ez a túlsúllyal rendelkezőkre, akik a fizikai aktivitás más előnyeit is tapasztalhatják.
A mozgást is a kivizsgálás után ajánlott elkezdeni
"Idősebb korban sincs olyan panasz, amely természetesnek tekinthető, így nagyon fontos, hogy ha valaki szívritmuszavarra gyanakszik, vizsgáltassa ki magát. A kardiológiai vizsgálat elsődlegesen a páciens panaszainak és az előzményeknek a megismerésére épül. Meg kell tudnunk többek közt, hogy mozog-e rendszeresen, hogy mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen gyógyszereket szed, illetve mennyire befolyásolja az adott állapot az életét. A kapott információk alapján dől el, hogy milyen eszközös vizsgálattal kaphatunk pontos diagnózist" - ismerteti dr. Sztancsik.
A nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra, és esetleg más speciális, például elektrofiziológiai vizsgálatokra. Ha bebizonyosodik, hogy valóban szívritmuszavarról van szó, és megtalálták az okát, akkor megkezdődhet a célzott kezelés. Történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással vagy katéteres ablációval. A cél a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód, mozgásprogram kialakítása.
Legjobban: