"Erős bizonyíték van arra, hogy a dízelüzemű járművekből kibocsátott részecskék (PM) a szívroham , a szívelégtelenség és a halál fokozott kockázatával járnak. Úgy tűnik, hogy ez egy gyulladásos reakció következménye, amelyet a finom porrészecskék (PM2.5) belélegzése okoz. A tüdő helyi gyulladását aztán az egész szervezetet érintő szisztémás gyulladás követi" - mondta dr. Nay Aung a kardiológus, a Wellcome Trust kutatója.
A William Harvey Kutatóintézetben és a londoni Queen Mary Egyetemen folyó jelenlegi vizsgálat tárgya, hogy a PM2.5 közvetlenül károsíthatja-e a szívet. A tanulmányban 4255 fő vett részt az Egyesült Királyságban, akiknek a szívét mágnesesrezonancia-képalkotással vizsgálták. Illetve mérték az ejekciós frakciót is, amely megmutatja, hogy a bal kamrából a vér hány százaléka pumpálódik ki (egészséges szívben ez mintegy 60 százalék). Az éves átlagos kitettséget a PM2.5-nek pedig a résztvevők lakóhelye alapján számították ki.
A PM2.5-nek való kitettség, a szívszerkezet és a funkció közötti összefüggést többváltozós lineáris regresszióval, a statisztikai modellezés olyan formájával becsülték meg, amely figyelembe vett különböző fontos tényezőket, így az életkort, a nemet, a cukorbetegséget és a vérnyomást.
A résztvevők átlagosan 62 évesek, 47 százalékban férfiak voltak. Az éves átlagos PM2.5-szint 10 μg/m3 volt. A kutatók a környezeti PM2.5 -szint, a szívszerkezet és a funkció között lineáris összefüggéseket találták. A kitettség minden 5 μg/m3-es növekedése a bal kamrai térfogat 4-8 százalékos növekedését és a bal kamrai ejekciós frakció 2 százalékos csökkenését eredményezte. Dr. Aung azt mondta, mindkét tényező összefügg a szívbetegség fokozott morbiditásával (ahányan egy adott sokaságban érintetté válnak) és mortalitásával (ahányan meghalnak miatta).
A kutatás azt is megállapította, hogy a magasabb társadalmi státuszú emberek kevésbé érintettek, mert jobbak a lakó- és a munkahelyi körülményeik, ahol kisebb a szennyezés. Illetve ezek az emberek jobban tudatában lehetnek az egészségüknek, egészségesebb életmódot folytatnak, és könnyebben hozzáférnek a jobb egészségügyi ellátáshoz.
Ami a szennyezés szívre gyakorolt negatív hatását illeti, Dr. Aung szerint a PM2.5 szisztémás gyulladást, érszűkületet és emelkedett vérnyomást okoz. Ezeknek a tényezőknek a kombinációja növelheti a szívben uralkodó nyomást, ami túlterheléshez és szívnagyobbodáshoz vezet. A szívkamra megnagyobbodása csökkenti az összehúzódási hatékonyságot, ami pedig csökkenti az ejekciós frakciót.
"Megállapítottuk, hogy a PM2,5 átlagos brit expozíciója az Egyesült Királyságban körülbelül 10 μg/m3. Ez messze elmarad az európai céltól, amely kevesebb mint 25 μg/m3-t tűz ki, és mégis látjuk ezeket a káros hatásokat. Ez arra utal, hogy a jelenlegi célszint nem biztonságos, és csökkenteni kell" - mondta a kutató. Ezért Nay Aung úgy gondolja, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni a dízelüzemű járművek visszaszorítása érdekében.
Általában pedig azt tanácsolja, hogy kerüljük el azokat a helyeket, ahol magas a szennyezés, és például a munkába járáshoz keressünk olyan útvonalakat, amelyeken kisebb a forgalom. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek pedig csökkenteniük kell a szabadban eltöltött időt a magas szennyezést mutató periódusokban, például csúcsforgalom idején.
Forrás: escardio.org
