A Kopint-Tárki Zrt. idén a korábbi előrejelzéseinél nagyobb, 4,5 százalékos éves átlagos gazdasági növekedésre számít – mondta Palócz Éva, a cég vezérigazgatója az utolsó idei becslésüket bemutató sajtótájékoztatón. Ezzel a jó hírek véget is értek: a magyar gazdaság már a harmadik negyed évben lassul, ami a következő időszakban is folytatódhat. 2023-ra az elemzők fél százalékos GDP-csökkenést várnak. A gazdaság tehát leginkább szinten marad – írja a Népszava.
A novemberi, 22,5 százalékos éves ütemmel a magyar áremelkedés Unió-szerte az első helyre lépett, megelőzve a korábbi éllovas balti országokat is. Mivel az EU-ban lecsengeni, vagy legalábbis megállni látszik az infláció, nálunk viszont még mindig nő, Magyarország elsősége 2023 első felében is fennmaradhat, ami akár az egész évet is jellemezheti majd. Az idei, 14,5 százalékos áremelkedés után 2023-ban a Kopint-Tárki 19 százalékot vár.
A 12 havi infláció az üzemanyagár-korlátozás eltörlése miatt már idén decemberben eléri a 26,5-27 százalékot – mondta Palócz Éva. De közel sem biztos, hogy ezen a ponton tetőzik az árhullám: 2023 hasonlóan magas, vagy még magasabb árindexeket hozhat.
Mi várható januárban?
Január hagyományosan az átárazások, áremelések időszaka. Nagy kérdés, a kereskedők "leszoknak-e" e szokásukról. Ezt megnehezítheti, hogy a kormány meghosszabbította az élelmiszerársapkák hatályát, ami fokozza a kereskedők veszteségeit.
További áremelési nyomás az ágazaton a 60 milliárd forintos kiskereskedelmi különadó, ami csak áremelésekből teremthető elő. Mozgásterüket tompíthatja a lakossági fogyasztás visszaesése. E téren 2 százalékos csökkenést várnak, amit valószínűleg nem nagyon érez meg a kereskedelem.
Bár a forint gyengülése több százalékponttal emelte a 2022-es inflációt, e téren némi megnyugvás tapasztalható. Az októberi, 430 forint feletti szintekkel szemben az euró ára egyelőre 410 forint körül állt be. A Kopint-Tárki 2023-ra éves átlagban 410-zel számol. A forintleértékelődés tehát szerintük már nem hajtja tovább az inflációt.
