Miért érdemes pénzt megtakarítani?

Biztonsági okokból? Vésztartaléknak, netán puszta előrelátásból? Bármilyen indíttatásból tegyünk is félre, megtakarítani mindenképpen érdemes! Azt is elmondjuk, miért.

Megtakarítás akkor keletkezik, ha egy adott időszakban bevételeink összege meghaladja a kiadásokét, vagyis megszerzett jövedelmünket nem költjük el teljes egészében. Ha körültekintően bánunk a pénzünkkel, és igyekszünk rendszeresen félretenni, akkor pénzünk gyarapodni fog. Ha úgy döntünk, hogy bevételeink egy részét megtakarítjuk, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy lemondunk jövedelmünk egy részének azonnali elköltéséről. Megtakarítást ezért várható bevételeink és kiadásaink függvényében tervezhetünk.

Párnaciha helyett: miért érdemes okosan befektetni?

Ha megtakarított pénzünket nem készpénzben tartjuk otthon, hanem okosan befektetjük, annak értéke az idő előre haladtával várhatóan nőni fog. Megtakarításainkkal tehát jövőbeni anyagi lehetőségeink bővülnek. Ez egyben anyagi biztonságot is jelenthet arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség stb.) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a rendelkezésre álló jövedelmünk, de félretehetünk nagyobb értékű használati tárgyak (pl. autó) vagy akár lakás vásárlására is.

Kalkuláljuk ki, mennyit tudunk megtakarítani!

Pénzügyi helyzetünk alakulását egyszerűen nyomon követhetjük, és könnyebben kézben tarthatjuk, ha "házi" költségvetést állítunk össze. Ezáltal reálisabban tudjuk megítélni anyagi helyzetünket, és segítségével jobban fel tudjuk mérni, hogy havi bevételeinkből mennyit tudunk tartalékolni. Első lépésként írjuk össze havi bevételeinket és kiadásainkat. A bevételek közé tartozik a rendszeres munkavégzésből származó nettó bér, a társadalmi juttatások (családi pótlék, nyugdíj, gyes, gyed), valamint az egyéb jövedelmek, mint a különmunka, a prémium vagy a kamat. A kiadási oldalon a közel állandó költségek mellett (rezsi, biztosítások, hiteltörlesztés), fontos, hogy ne feledkezzünk meg a megélhetési költségekről sem (étkezés, ruházkodás, sport, szórakozás).

A költségvetés mérlege - többnyire az első józanító sokk után - egyértelműen megmutatja, hogy rendszeres kiadásainkon felül marad-e pénzünk, és ha igen, mennyi. Ehhez nyújt segítséget a PSZÁF Háztartási költségvetés-számító programja.

A középiskolától a nyugdíjig: mikor, hogyan tegyünk félre?

A felnőtt élet kezdetén, a munkába állást követően rendszeres jövedelemre teszünk szert, amellyel célszerű okosan gazdálkodni. Megtakarítási lehetőségeink és céljaink a rendelkezésre álló jövedelmünk mellett nagyban függnek aktuális élethelyzetünktől (tanulás, családalapítás, nyugdíjas évek) is. A pénzzel, megtakarítással kapcsolatos döntések részét képezik mindennapjainknak, és végigkísérik életünket. Céljaink eléréséhez (külföldi utazás, számítógép, gépkocsi, lakás vásárlása stb.) érdemes rendszeresen megtakarítanunk. Sőt a nyugdíjcélú előtakarékosságot sem túl korai már fiatalon megfontolni és elkezdeni.

Az egyes életszakaszokhoz kapcsolódnak bizonyos tipikus pénzügyi termékek: míg középiskolásként a számos pénzintézet által kínált diákszámla konstrukciók indíthatják útjára tudatos pénzügyeinket, később a lekötések, megtakarítási betétszámlák, illetve a rövidebb lejáratú állampapírok lehetnek testhezállók. Az idő múltával a nem bankszámla alapú megtakarítási lehetőségek, az önkéntes nyugdíjpénztár, az egészségpénztár, a befektetéssel kombinált biztosítások, a részvények és a speciális nyugdíj-előtakarékossági termékek jöhetnek szóba, míg nyugdíjasként ismét inkább az alacsony kockázatú megtakarításokkal ajánlott biztonsággal kalkulálni.

Érdemes a viszonylag kis összegeket is félretenni?

Már egy viszonylag alacsonyabb összeg rendszeres megtakarítása és befektetése (pl. megtakarítási számla, lekötött betét) is néhány éven belül milliós nagyságrendet elérő anyagi tartalékot biztosíthat. Ezt az összeget később akár váratlan jövedelemcsökkenés ellensúlyozására (átmeneti munkanélküliség, hosszabb betegség), akár értékesebb tartós fogyasztási cikkek beszerzésére (nagyobb teljesítményű elektronikai berendezés, gépkocsi), esetleg lakásvásárlásra is fordíthatjuk.

Márciusban folytatjuk, és ahhoz nyújtunk segítséget, hogyan válasszon a megtakarítási formák közül!

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.

További információk a témában: www.facebook.com/mindennapipenzugyeink

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció