Jelenleg 4 ezren tanulnak a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Pécsen 3, Debrecenben 3,4, Szegeden pedig 1,2 ezer orvostanhallgató tanul – sokan közülük külföldiek. Háziorvosként viszont csupán a diplomaszerzéshez közel állók 5 százaléka tudja elképzelni a jövőjét – számolt be róla az ATV híradója. A felmérés egyik készítője úgy nyilatkozott a csatornának: ez a szám elkeserítő.
Elveszett a szakma tekintélye?
Mohos András egyetemi oktató és háziorvos szerint az eredményből kitűnik, hogy a diákoknak kevés hiteles információja van a pályáról. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő pedig rámutatott, hogy a háziorvosi pálya akár vonzó is lehetne a fiatalok számára, de nem az. Ő úgy véli, ennek a szakmának elveszett a tekintélye.
Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a háziorvosok kompetenciája nem növekszik, annak a lakosság issza majd meg a levét. Mint mondta, Nyugat-Európában a háziorvosok széles szakmai kompetenciával rendelkeznek, itthon viszont „meg van kötve a kezük”.
Mi lehet a megoldás?
Kunetz Zsombor szerint olyan fejlesztésekkel és tudással kellene felvértezni a háziorvosokat, amellyel jelentősen csökkenteni lehetne a kórházi és szakrendelői vizsgálatok szükségességét. A háziorvosokat azonban – véleménye szerint – jelenleg diszpécsernek vagy betegirányítónak tekintik.
Ha nem lesz háziorvos-utánpótlás, az komoly problémákat szülhet, a családorvosok átlagéletkora ugyanis 59 év. Harmaduk már eleve nyugdíjasként dolgozik, további egyharmaduk pedig öt éven belül nyugdíjba vonul. Egyes becslések szerint 2025-re a hazai lakosság majdnem fele háziorvos nélkül maradhat.
