Így mérhető a fájdalom

Hogyan mérhető a fájdalom? Hiszen egy szubjektív érzésről van szó és a mozgásszervi fájdalomnak sok formája ismert. Van, amely már nyugalomban jelentkezik, míg olyan is fennállhat, amely csak bizonyos mozdulatra alakul ki.

Milyen fájdalmakat lehet mérni?

A reumatológiai, mozgásszervi fájdalmak nagyon szerteágazó formában keseríthetik meg a beteg életét. Tekintsük át az alábbiakban, hogy milyen fájdalomformákat lehet mérni:

  1. az aktuális fájdalomérzetet, amelyet a beteg a mérés időpontjában érez,
  2. az általános fájdalomszintet, amelyet a beteg tartósan, folyamatosan tapasztal,
  3. nyugalomban jelentkező fájdalmat,
  4. éjszakai fájdalmat, amely a beteget álmából ébreszti fel,
  5. terhelésre, mozgásra kialakuló fájdalmat,
  6. mozgatásra jelentkező fájdalmat,
  7. speciális mozdulat közben kialakuló fájdalmat.

Mindezek mérésére két módszer kínálkozik, az egyik az úgynevezett Keele-féle Leíró Skála, amelyben egy nullától négyig terjedő pontskálán kell a fellépő fájdalom erősségét megítélni. Nullát akkor kell adni, ha egyáltalán nincs fájdalom, négyet akkor, ha elviselhetetlen az érzés. A másik módszer a Vizuális Analóg Skála, amely lényegében egy húsz vagy száz egyenlő részre osztott vízszintes tengely, egyik végpontján az "egyáltalán nem fáj" felirat található, másik végpontján "elviselhetetlenül fáj" ábrázolódik. A betegnek ezen a skálán kell bejelölnie fájdalma erősségét.

A skót nővér találmánya

Egy Glasgowban élő nővér, Dorothy Ritchie dolgozott ki 1968-ban egy olyan félig objektív módszert a fájdalom mérésére, amelynek segítségével a mozgásszervi betegségek, a rheumatoid arthritis és a sokízületi arthrózis vizsgálata is elvégezhető és az így kapott Ritchie-féle indexszel jellemezhető. A vizsgálat úgy történik, hogy az orvos nyomást gyakorol az izomzat, ízületek, inak bizonyos pontjaira, megkopogtatja a gerincet, és közben figyeli a beteg reakcióit, majd a kapott választ négyes pontskálán értékeli:

1 pont - ha a beteg egyáltalán nem jelez fájdalmat

2 pont- a beteg mondja, hogy fáj

3 pont- a beteg mondja és az arcán is észrevehető

4 pont- a beteg mondja, hogy fáj, arcán is látszik, és a beteg testrészt elhúzza

Lényegében a módszer roppant egyszerű és még szimplábbá tehető, ha az orvos végighalad az összes ízületen és összeszámolja a nyomás-érzékeny, fájdalmas pontokat, amelynek ismerete főleg a rheumatoid arthritises betegek esetében bír nagy jelentőséggel.

A fájdalom megváltoztatja a járást

Mi határozza meg a mozgásunkat? Elsősorban az ízületek, gerinc stabilitása, mozgástartománya és az izomerő. Statikus és dinamikus mozgáselemzés is végezhető, mely utóbbi lényegében a mozgás kivitelezésének analíziséről, az izomerő megítéléséről szól. A járás elemezhető önmagában is, ezt kinematikus vizsgáltnak nevezi az orvostudomány, mivel itt izomerőt, ízületekre ható erőt, és annak irányát nem mérik, csupán a járásban szereplő ízületek hajlásszögét.

A fájdalom és az ízületi duzzanat sokszor teljesen megváltoztatja a mozgás kivitelezését, kinetikáját. A fájdalom hatására szerveztünk az érintett területet mindenáron kímélni szeretné, így az izomzat szinte kőkeményre merevedik (spazmus, kontraktúra alakul ki), amely mintegy megvédi az ízületet a mozgástól. Viszont a tartósan fennálló izomspazmus a megfelelő vérellátást nehezíti, amely csak tetézi a fájdalmat és kialakul az ördögi kör (circulus vitiosus). A tartós izomgörcs megbontja a többi izom összehangolt működését, amely óriási megpróbáltatást hoz létre a többi ízület, gerincoszlop számára. Mindez extra energiát igényel, így a szervezet nagyon gyorsan elfárad, végül a beteg mozgás-, járásképtelenné válik. Az ízületekben egyre nagyobb gyulladásos duzzanat keletkezik, amely óriási mértékben növeli az ízületekre ható nyomást. A megnőtt nyomás összenyomja az ízületeket tápláló érhálózatot, így mintegy megszünteti az oxigénellátást, amely végül súlyos ízületi szövetkárosodáshoz vezet. Mindemellett a duzzanat az izomzatra is hat reflexesen, végül az izomerő csökken, és térfogata zsugorodik.

Forrás:
Bálint-Bender: A fizioterápia elmélete és gyakorlata

)
Sebkezelési rutin (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +18, +29 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt nyugat felől csökken a felhőzet, de keleten elszórtan záporok kialakulása várható. Délután tovább szakadozik, csökken a felhőzet, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 29 fok között alakul. Késő este 11, 18 fok lesz. Kedden ugyan markáns front nem érkezik, a körülmények viszont kettősfront jellegű légköri helyzethez hasonlítanak. Felerősödhetnek a keringési és vérnyomáspanaszok, nyugaton migrén, keleten görcsös fejfájás jelentkezhet. Többen alvásproblémákkal küzdhetnek, a szabadban ingadozó hő- és komfortérzettel érdemes számolni. Gyakori lehet az ingerlékenység is. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció