Február elején a forgalommal szemben közlekedett egy férfi az M5-ös autópályán, amikor karambolozott egy másik autóval. Az ütközés miatt egy 81 éves nő életét vesztette, hárman pedig megsérültek. A vétkes sofőr 85 éves volt.
A hírt olvasva felmerülhet bennünk, hogy talán a sofőr életkorának is köze lehetett a balesethez. Így nem csoda, ha az ilyen cikkek alatt el is indul a "kommentháború" arról, hogy bizonyos kor felett miért engedélyezik a vezetést. De valóban hatással lehet a vezetésre a korunk?
Több balesetet okoznak az idősek?
2016-ban összesen 15 514 közúti baleset történt hazánkban, ennek 38 százalékát (5959-et) 45 év feletti sofőrök okozták, és a gyalogosgázolások 41 százaléka (688 eset) is hozzájuk köthető - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
Az említett mintegy hatezer balesetből 1783 írható a 65 és 99 év közöttiek számlájára. Az idősebb korosztályra a haladó járművel való ütközés volt a legjellemzőbb, aminek leggyakoribb okai az elsőbbségadással, az irányváltással és a sebességgel kapcsolatos szabályok megszegése voltak. Meglepő továbbá, hogy a korcsoportos bontásban szerepel egy "99 év feletti" kategória is: 2016-ban egy századik életévében lévő sofőr is balesetet okozott.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Nincs felső korhatár
Egy 2018 eleji adat szerint itthon mintegy 1,2 millió 60 év felettinek van jogosítványa. Igaz, ennek nagy részét a 60 és 65 év közöttiek teszik ki, de azért 76 év feletti sofőrökből is van bőven: ebben a korosztályban nagyjából 230 ezer embernek van vezetői engedélye.
Mivel a várható élettartam nő, gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy az utakon is egyre magasabb legyen az átlagéletkor. De fontos szerepet játszik a jelenségben az orvostudomány fejlődése is. Dr. Nemes György baleseti sebész, a Közlekedésegészségügyi Szakosztály elnöke egyik korábbi sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy míg harminc éve az ízületi kopás gyakorlatilag mozgásképtelenné tette a hetven felettiek jó részét, ma már, például a csípőprotézisnek hála, sportolhatnak, vezethetnek.
A világ összes országában meghatározzák a vezetési engedély megszerzésének alsó korhatárát, felső határ azonban sehol nincs. Ez persze nem jelenti, hogy bárki bármilyen korban alkalmas lenne a vezetésre.
Valószínűleg nem véletlen, hogy Magyarországon - az erre vonatkozó jogszabály szerint - 40 év felett már csak 5 évre, 60 és 70 év között 3 évre, 70 év felett pedig mindössze 2 évre hosszabbítják meg a jogosítványunkat. Az itthoni rendszer így jóval elővigyázatosabbnak mondható, mint például az angliai: ott, ha valaki egyszer megszerezte a vezetői engedélyét, semmilyen hatóság nem firtatja többé annak érvényességét.
Sajátosságok, hiányosságok
Fontos hangsúlyozni, hogy az életkor önmagában semmit nem jelent. Általánosságban elmondható ugyanis, hogy az idősebbek lassabban és megfontoltabban vezetnek, nem ülnek a volán mögé ittasan, és nem szívesen indulnak útnak éjszaka vagy rossz időben. Ezek mellett jobban odafigyelnek autójuk műszaki állapotára is, és mindig használják a biztonsági övet.
Vannak azonban kifejezetten az idősebbekre jellemző balesettípusok. Ilyen például a nagy ívben balra kanyarodás miatt kialakuló "T-bone karambol", amikor oldalról, merőlegesen ütközik az autóba egy másik jármű. Mindez főként a periférikus látás romlásának tudható be. Nem elhanyagolható tény továbbá, hogy a kor előrehaladtával csökkenhet a reakcióidő is, ami a vezetés során valóban veszélyes helyzeteket teremthet.
60-65 év fölött már csak akkor üljön valaki autóba, ha nagyon muszáj, és csak rövid távokra - ezt már Sándor Kriszta biztosítási szakértő nyilatkozta a sajtónak, hozzátéve, hogy a budapesti közlekedést például egyáltalán nem ajánlaná idősebbeknek.
Az orvos a felelős?
Közlekedési jogászok szerint ha egy idősebb sofőr balesetet okoz, akkor pályaalkalmassági vizsgát kell tennie. Egyes megyékben ez már a 60 év feletti autósokra is vonatkozik. Ez a vizsga egy reflextesztből és egy pszichológiai tesztből áll, egyes esetekben pedig még egy közlekedéspszichológust és egy igazságügyi szakértőt is bevonnak a döntésbe. A jogosítvány meghosszabbításához pedig mindenkinek részt kell vennie egy általános belgyógyászati vizsgálaton, továbbá ellenőrzik a látásunkat és a hallásunkat is.
Ha bármiféle fogyatékosság vagy betegség merül fel, a szakorvos véleményét is ki kell kérni, egyes kórképek pedig - mint például az epilepszia - azonnal kizárják a további vezetést. De nem mindegy az sem, hogy milyen gyógyszereket szed a sofőr, hiszen egyes készítmények mellékhatásaként jelentkezhet álmosság, bágyadtság és reflexlassulás is.
A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának minimumkövetelményeit, valamint az elbírálás szempontjait is jogszabály rögzíti. Ennek ellenére nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az orvos nem tud felelősséget vállalni a meghosszabbítás teljes időtartamára. A szakember kizárólag a vizsgálat időpontjában aktuális egészségi állapot alapján dönthet. Viszont határozhat úgy, hogy az átlagosnál rövidebb idei hosszabbítja meg az engedélyt.
Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy sokan autóhoz vannak kötve. Gondoljunk csak a falvakban - többnyire egyedül, a családtagoktól távol - élő idősekre, akiknek az egészségügyi ellátásért vagy a mindennapi ételért is autózniuk kell. Ebben az esetben az őszinteségnek van nagy jelentősége: egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy az ilyen páciens minden apró állapotromlásról beszámol az orvosának.
A körültekintő vezetés életeket menthet
Nem lehet elégszer hangsúlyozni tehát a körültekintő vezetés fontosságát. Az előzetes adatok szerint ugyanis 2018-ban több mint 20 ezren sérültek meg és körülbelül 580-an hunytak el közlekedési balesetekben.
Fontos megjegyezni azt is, hogy attól, hogy valaki nem okozott balesetet, még előidézhetett olyan veszélyes helyzeteket, amelyekben a közlekedés többi résztvevőjén múlott, hogy sikerült elkerülni a bajt. Ilyen esetekből valószínűleg jóval több van, mint tényleges balesetből - csak ezekből nem készül statisztika.
Legjobban: