Amikor a tükörben magunkat látjuk, egy konkrét lény néz ránk vissza. Ha a környezetemben élő személyekre, állatokra vagy növényekre gondolok, akkor is egyedülálló lényként gondolok rájuk. Pedig minden egyed számos láthatatlan élőtársával él együtt - összefonódik velük, létezésük elválaszthatatlan. Ezek az apró lények már jóval az emberiség megjelenése előtt jelen voltak a Földön és valószínűleg túlélnek majd bennünket. Az összetett életformák egymással párhuzamosan alakultak ki, és az evolúció során együtt elő, egymást segítő társakká váltak. Folyamatosan együttműködnek velünk, és szinte minden elképzelhető élőhelyen jelen vannak a bolygónkon, beleértve saját testünket is. Ez a velünk élő társ a mikrobiális élet.
Elgondolkodott már azon, hogy mekkora lehet a velünk együtt élő (az emberi testben normálisan jelen levő) mikrobák száma, beleértve a baktériumokat, gombákat, vírusokat és más egysejtűeket? A szervezetben található mikrobiális sejtek száma 10
14 nagyságrendben adható meg, és becslések szerint az emberi sejtek számánál (10
13) egy nagyságrenddel bizonyosan nagyobb. Ezek a mikrobák a testünk felszínén, illetve a testüregekben, a bélrendszerben, a testünk legmélyén is élnek, jelen vannak. Mai ismereteink szerint az első mikróbákat a születés folyamata során az édesanyánktól kaptuk, továbbiakhoz pedig a világrajövetelt követően az anyatejjel jutottunk hozzá. Egész életünk során folyamatosan a mikróbákkal kapcsolódva létezünk, tartós biológiai kapcsolatba állunk velük.
A mikrobioma szerepe
A mikrobák velünk együtt élő, nyüzsgő közösségét nevezzük mikrobiomának, vagy mikrobiomnak (jelenleg az irodalom a microbiome, illetve a microbiom szavakat egyaránt használja - magyarul ezért a mikrobioma és a mikrobiom is használatban van). Az elmúlt évtizedek fontos tudományos felismerése a velünk együtt élő mikrobioma jelentősége. Egyértelművé vált, hogy a mindennapi jó közérzet, a betegségmentes élet, az egészséges fizikum és lélek alapja a kiegyensúlyozott, sokféle összetevőből álló, dinamikus egyensúlyban létező környezeti mikrobioma. A bélrendszerben, a bőrön, a különböző testüregekben egészséges állapotban a gazdaszervezettel egyensúlyban létező mikrobioma működik.
A modern, mikrobiomavizsgálatokhoz kapcsolt mikrobiológiai kutatások alapjaiban módosíthatják a magunkról és a környezetünkről alkotott véleményünket. Egészen a közelmúltig a mikróbákra kórokozóként tekintettünk, és igyekeztünk fertőzésgátló szerekkel, fertőtlenítőszerekkel vagy antibiotikumokkal felszámolni a jelenlétüket. A mikrobák túlnyomó többsége azonban nem okoz betegséget, és többségük nélkülözhetetlen az egészséges élethez. A fertőtlenítőszerek és az antibiotikumok helytelen és indokolatlan alkalmazása mind a betegségeket okozó, mind a kedvező mikrobákat képes elpusztítani vagy jelenlétüket nagymértékben visszaszorítani. Ma már biztosan tudjuk, hogy az optimális mikrobiomaösszetétel módosulása (az úgynevezett diszbiózis) betegségek, kóros állapotok kialakulásához vezet, egyesek szerint valójában ez a megbetegedés kialakulásának tényleges oka.
Hogyan állítható helyre az egyensúly?
A mikrobioma összetételének vizsgálata igen bonyolult dolog. Csupán néhány laboratórium van a világon, amely képes megfelelő vizsgálati módszerrel analizálni az emberi mikrobiomamintákat.
Az optimálistól való eltérés megállapítása bonyolult szakértői feladat. Számos információ ismerete szükséges - ezek együttes kiértékelése képezi a mikrobiomavizsgálat alapját. A kapott eltérések alapján lehetőség van a kezelésükre: diétával, probiotikumokkal , illetve a mikrobiomakultúra komplex átültetésével is. A jó minőségű, megfelelő mikrobiális környezetet is tartalmazó, antibiotikum- és más vegyszerektől mentes egészséges táplálkozás, illetve a sokféle mikróbát tartalmazó természetes környezetben létezés az optimális mikrobioma fennmaradásának alapfeltétele.
A szerző laboratóriumi szakorvos, a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézetének munkatársa.
