Nehéz meghatározni, pontosan mit is értünk cikluszavaron. Az ugyanis, hogy egy nő menstruációja nem 28 naponta jelentkezik, viszonylag gyakori eset, és nem mindig kell kóros folyamatokat keresni mögötte. Már a fiatal lányoknál is hosszú ideig, akár 1-1,5 évig is eltarthat, amire a hormonháztartásuk annyira stabilizálódik, hogy a menstruáció ritmusa kiszámíthatóvá válik. Felnőtt nőknél is általános, ha néha-néha hamarabb vagy éppen ellenkezőleg, pár nappal később jelentkezik a vérzés. Szakemberek egyébként azt szokták mondani, hogy akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha rendszeresen 21 napnál gyakoribb vagy 35 napnál ritkább a menstruációnk. Ha túl rövid idő telik el két alkalom között, akkor a fokozottabb vérveszteség akár vérszegénységhez is vezethet. Ha pedig csak 5-6 hetente menstruálunk, előfordulhat, hogy sem a tüszőérés, sem a tüszőrepedés nem szabályos. Ezeknek az eltéréseknek nem egyszer valamiféle gyulladásos betegség vagy hormonzavar áll a hátterében.
Ha egyszerűen csak rendszertelen a ciklusunk, annak korai menopauza, a pajzsmirigyünk működési zavara vagy akár daganat is lehet az oka. De jó-, vagy rosszindulatú sejtburjánzást keresnek a vizsgálatok során a nőgyógyászok akkor is, ha valaki rendkívül erős, fájdalmas és görcsös vérzésre panaszkodik. Ezek a problémák legtöbbször akadályozzák a teherbe esést, ezért rendkívül hasznos, ha már a babaprojekt előtt keresünk olyan orvost, aki segít eldönteni, szükséges-e alaposabban kivizsgáltatni magunkat vagy nem. Ne feledjük: Magyarországon minden ötödik párnak okoz gondot a megtermékenyülés. Az esetek majdnem felében pedig valamilyen nőgyógyászati betegség tehető felelőssé a kudarcért.
Petefészekciszta
A betegség során a petefészekben növekvő tüszőkből egyfajta kötőszövetes tokkal körülvett, folyadékkal töltött zsákszerű tömlő jön létre. Jóindulatú elváltozásról van szó, amely gyakran csak kis méretűre növekszik. Amennyiben az átmérője nem éri el az 5 centimétert, nagy az esély arra is, hogy magától felszívódik. A nagyobb méretű ciszta azonban fájdalmas, erős menstruációt okozhat, valamint gátolja azt is, hogy megfoganjon a magzat, ezért az orvosok általában műtéti úton eltávolítják.
PCOS
Az úgynevezett policisztás ovárium szindróma azért összetett betegség, mert nemcsak nőgyógyászati problémákat okoz, hanem az egész hormonháztartást befolyásolja. Általában túl magas az LH, azaz a sárgatestserkentő hormon és az FHS, azaz a follikulus stimuláló hormon szintje, ami megakadályozza a petesejtek képződését, ezért a kór meddőséggel jár együtt. Jellemzője az is, hogy az érintett nők először inzulinrezisztenssé, később cukorbetegekké válnak. A túlzott inzulinszint serkenti a tesztoszteron, azaz a férfi nemi hormon termelését, ami gátolja a tüszőérést. A PCOS-ben szenvedő nőkre általában jellemző, hogy túlsúllyal rendelkeznek, egyoldalúan táplálkoznak, életmódjuk pedig meglehetősen mozgásszegény.
Korai menopauza
Azoknak a nőknek, akik korai menopauzában szenvednek, már 40 éves korukban vagy akár korábban is teljesen felborul a ciklusa, a fogamzóképességük pedig vagy erősen lecsökken, vagy teljesen meg is szűnik. Ráadásul számolniuk kell a változókor valamennyi egészségügyi kockázatával, azaz a csontritkulással, valamint többféle daganatos betegséggel is. Sajnos a folyamat visszafordíthatatlan, mindössze a tüneteket lehet enyhíteni gyógyszerek segítségével.
Petefészekrák
Ennek a daganattípusnak leggyakrabban vérzészavar és meddőség a tünete. Ha pedig kifejezett fájdalmakat, illetve hasűri folyadékot is érzékelnek, akkor áttétekre is gyanakodni kell. Fontos hangsúlyozni, hogy a betegség szűréssel már a tünetek megjelenése előtt diagnosztizálható, az időben elkezdett kezelés pedig teljes gyógyuláshoz is vezethet. Súlyosabb esetben az orvosok méheltávolító műtétet és kemoterápiát szoktak javasolni.
Endometriózis
Minden negyedik-ötödik meddőséggel küzdő nőnél ez a probléma húzódik meg a háttérben. Az elnevezés onnan ered, hogy a méh belső nyálkahártyája, orvosi nevén endometrium, a méh üregén kívül is megjelenik. A fájdalmas és görcsös menstruáció már a babaprojekt előtt is feltűnhet annyira, hogy orvoshoz forduljunk vele. A nőgyógyászok általában laparoszkópiás műtéttel eltávolítják a méhen kívüli nyálkahártyaszöveteket, de hormontartalmú gyógyszereket is javasolhatnak.
Nehezített teherbeesés, ha nem betegség okozza
Betegségnek nem nevezhetjük, mégis zavarhatja a ciklusunkat és nehezítheti a teherbeesést, ha folyamatos stresszben élünk, sokat idegeskedünk, vagy nagy érzelmi megrázkódtatáson megyünk keresztül. Az izgalmak hatással lehetnek az úgynevezett prolaktin nevű hormon termelődésére. Ugyanis, ha ennek a tejelválasztásért felelős hormonnak túl magas a szintje egy nő szervezetében, annak meddőség is lehet a következménye. De felboríthatja a menstruációnkat az is, ha egészségtelenül táplálkozunk, illetve drasztikus fogyókúrának vagy szokatlan fizikai aktivitásnak tesszük ki a testünket. Amennyiben tehát a párunkkal a gyerekvállalás mellett döntünk, oda kell figyelni magunkra, illetve az életmódunkra. Azaz fontos, hogy rendszeresen sportoljunk, változatosan és mértékletesen étkezzünk, és szakítsunk időt a pihenésre is. De segíthet barátcserje-tartalmú gyógyszer is, mely igazoltan jótékony hatású a rejtett hyperprolaktinémia miatt kialakult cikluszavarok kezelésében.
