(MTI-Press) - Mind több betegség, orvosi eset újszerű, s az eddig alkalmazottaknál eredményesebb gyógyítását, akár szervek újrafejlesztésének lehetőségét is igérik az őssejtekkel kapcsolatos kutatások. A csodavárás ugyan még nem mindig megalapozott, de az őssejtkutatások fokozott tempóban folynak, s a kísérletek eredményei ugyancsak biztatóak.
Nemrégiben még kételyek kísérték az őssejtekkel kapcsolatos kísérleti eredményeket, manapság pedig hazánkban is gyakorlattá vált, hogy egy-egy előrelátó szülő kivéteti és megőrizteti az újszülöttje köldökéből származó őssejteket. Világszerte igen sok irányban folyik az őssejt-kutatás, sőt alkalmazás.
A német származású Rudolf Jaenish vezette génkutató csoport a nemzetközi hírű Science (Tudomány) folyóirat utolsó 2007-es számában arról számolt be, hogy Massachusets Institute of Technology-n (MIT, a világhírű amerikai műegyetem) sikerült egerekből vett és visszaplántált bőrsejtekből mesterségesen előállítaniuk egér őssejteket.
James Thompson amerikai génkutató ugyancsak 2007 vége felé jelentette be, hogy előbbre jutott emberi őssejteknek az emberi bőrsejtekből való előállításában, amelynek alapjait a kioto-i Shinia Jamanaka (Shinya Yamanaka) fedezte fel. Egyébként elsőként Jamanaka dolgozta ki azt az eljárást is, amelynek alapján az angol Ian Wilmut létrehozta az első klónozott bárányt, az azóta már kimúlt, világhírű Dolly-t.
Sir John Gurdon az oxfordi egyetemen már negyven évvel ezelőtt előállított klónozással egy békát. Most arról számolt be, hogy feltalált egy Tpt1-nek elnevezett fehérjét, amivel jelentősen serkentheti az őssejt-fejlesztésben már használt Nanog és Oct4 anyagok laboratóriumi előállítását.
A Nature című, rangos tudományos havilapban Bernd Fleischman bonni szívkutató viszont arra hívta fel a szakma figyelmét, hogy a Connexin 43 nevű fehérje csak az embrionális (újszülettekből nyert) őssejtek fejlődését segíti. Ezért az infarktus utáni szívritmus-zavarok esetén csak ilyen őssejtekből javasolja a sérült szívizmok pótlását.
-szj-
